Ti szerettek főzni, sütni?

Imádok főzni, régi és új dolgokat kipróbálni.

Sütni viszont kevésbé, mert ahhoz nagyon pontosan kell kiszámítani az anyagokat, én meg jobban szeretem a saját mennyiségeimet az ételekbe tenni.

Szerencsére a sógorom cukrász egy nagy hotelben, ő mindig csinál süteményt, ha kell.

De nem túl gyakran, mert a család nem különösebben édesszájú.

Igen, de az a helyzet, hogy a több drasztikus életmódváltásom és a témára kattanásom után kicsit elegem lett s ma már szeretek végletesen egyszerű dolgokat főzni, néha pedig szinte semmit (valami mindig alakul, max. egy édesség). De azért kísérletezek, alakítok, miegymás :)

Az a jó, ha kevés dolog van itthon (ami ritka), mert akkor nincs meg a bőség zavara, bár azért nem vagyok fantáziátlan és döntésképtelen, ha evésről van szó :D Azt utálom, ha sok zöldség van, amit gyorsan meg kell főzni, az beszorít. Heti egyszer csinálok valami zöldségeset, de amúgy szeretek tojást enni. Ma is rántottát ettem, tökéletes főétel, ha engem kérdezel. Zöldség mindig van, de kevés és nyersen.

S persze a sok süti és egyéb édesség. Amit akkor is szeretek, ha elegem van a főzésből, az a kenyérsütés (nálam inkább zsemlék meg töltött rudak). Pofonegyszerű, alig van vele munka és gyönyörű az eredmény :) Akármilyen bénán formázom, a kelés miatt sima lesz, max. a kiflik lesznek csálék, a többi nem.

Persze ha nem érnék rá, akkor roppant frusztráló lenne főzni, de a főzés nem kötelező. Megfőzök 50 tojást (1-2 perc munka az is), egy lábos rizst (dettó) s máris nem halunk éhen pár napig. De a fagyasztóban is vannak cuccaink. Namármost az, hogy én 1 napig is nem főzök, az merő hipotézis. SOHA nem sikerült nem főznöm, amikor kijelentettem, hogy a héten nem fogok :( Nem megy ez nekem...

Arra azért ügyelek, hogy háromfélénél többet ne főzzek egy nap. Az apróságokat nem számítva, pl. egy édes kevert krém... :D

S bonyolult dolgok nincsenek. Ma pl. rétes volt, de réteslapból (sosem használtam még réteslapot, de most vettem). Egyszer egy buliban rétest készítettünk, az meggyőzött, hogy olyat én soha nem akarok... Úgyis a töltelék a lényeg, úgyhogy majd megoldom alternatívan.

Húst sem főzök soha, de vannak még ételek, amiket nem készítek. A repertoárom más irányokba nyúlik el, mint az átlagos háziasszonynak. Rengeteg szénhidrátszegény édességem van például s nagyon jó vagyok zsíros ételekben, bár 80% fölött már kevés van (kalóriát nézve, nem súlyt).

Fiatalon nagyon nem szeretem, nyűgnek , vagy kötelességnek éreztem, utáltam, hogy milyen sok időt elvesz tőlem, amit mennyi mindenre fordíthatnék. Aztán egy csodás nyári reggelen a piac felé igyekezve rájöttem, hogy akármennyire dúlok-fúlok magamban, akkor is meg kell csinálnom.

Elhatároztam ,hogy innentől kezdve csak olyan ételt készítek ami valamiért a kedvencem.

Rászoktam a szakácskönyv olvasásra, kipróbáltam új, számomra ismeretlen recepteket, és ezzel egyidejűleg elkezdtek jönni az elismerések, ami arra inspirált, hogy idős, jól főző szomszédainktól tanuljak, és ekkor azt is megtanultam, hogy igazán jól főzni,csak szeretettel lehet.

Megtanultam szeretettel főzni.

Megtanultam, hogy nem kell félni attól, hogy nem sikerül, egy étel.

Igen , ma már szeretek főzni!

Szeretem megosztani másokkal a közel 50 év alatt összegyűjtött tudásomat, tapasztalatokat, hatalmas receptgyüjteményemet.

Szeretem nézni, ahogyan népes családomban elül a zsivaj, amikor az asztalra kerül az étel. Abban a pillanatban el is felejtettem, milyen fáradt vagyok. Csak a szeretet marad.