Ti mennyire tartjátok reálisnak hogy egy 5 éves gyerek pl egyedül szendvicset csináljon vagy 8 évesen levest, stb csináljon?

Nincs ebben semmi etvasz. Aki mar gyermekkoraban szivesen segit a konyhaban, az 8 evesen siman megcsinal egy nyamvadt levest.

Imadtam segiteni anyukamnak, szerettem az illatokat es tetszett ha ugyes voltam ... 8 evesen szerintem mar a szilvasgomboccal is megbirkoztam, de hust mar biztosan tudtam sutni.

Azért ez nagyban attól is függ, mit jelent a szendvicskészítés. Ha azt, hogy a kölyök kivesz a nejlonzacskóból egy előre felszeletelt kenyeret, aztán a hűtőből rárak egy szintén zacskóból előhúzott szeletelt sonkát, akkor erre valóban már egy szemfülesebb hároméves is képes. De hogy egy kenyérvágó kést nem adnék egy óvodás kezébe, az tuti.

A 8 évesen főzés is ritka. Van egy barátnőm, akinek a 9 éves kisfia van megveszve a főzésért, főzőműsorokat néz, recepteket keres a netről, aztán meg együtt megfőzik. Meg olyan is van, aki a hatéves kislányával rendszeresen együtt süt, sőt pár süteményt a gyerek már önállóan el tud készíteni. Persze akkor sincs egyedül a konyhában, és a forró sütőben már az anyja nézi meg, hogy kész-e a süti.

nem az a baj, hogy 5 évesen összedob egy szalámis kenyeret a gyerek, hanem az hogy sok gyereknek szinte a segge is ki van nyalva, mindent megcsinálnak helyettük és nem lesznek önállóak, mert ha jön az életben valami gebasz akkor várják a segitséget. ha megvan tanitva a gyerekkel, hogy mire való a kés és hogy legyen normális, ne kapadozzon vele akkor miért ne kenhetne meg egy szelet vajas kenyeret? persze nem a hegyes éles bökővel ugye mert figyelmetlen stb és beleesik, eret vág vagy bármi.

én középsős vagy nagy csoportos voltam mikor a vajas vagy májkrémes kenyeremet megcsináltam már magamnak, rádobtam egy szelet szalámit meg vágtam rá 2 karika uborkát és jóllaktam. nem azért csináltam mert ne lett volna aki megtegye hanem mert nekem tetszett h megtudtam tenni, muter meg látta h mit csinálok. elsős voltam mikor muter megunta hogy naponta 2x kérek tejbegrizt és megmutatta hogyan kell. még este nappaliban jobb szemmel tévézett ballal nézte hogy főzöm a tejbegrízt. asszem negyedikes voltam mikor megkértem szomszéd nénit irja le hogyan kell csirkepörit főzni. muterék elmentek pár órára és mire hazaértek szinte kész volt a kaja. emlékszem h a 10 szülinapomra én csináltam a rántott húst. paniroztam, fűszereztem, csak az olajba nem rakhattam bele egyedül. mivel rengeteget ugráltam konyhában már gyerekként is mert érdekelt a dolog már évek óta nincs olyan kaja amit ne tudnék elkésziteni, max receptről ha új fajta de bármit elkészitek.

27f

Szóval, az első osztályos gyerekemet egyedül állítsam a gáztűzhelynél hogy főzzön levest?

Nem, nekem egyáltalán nem oké ez a helyzet.

Kis iskolásként és ovisként álltam a kis széken és kavargattam a levest, de úgy hogy a nagymamám végig rajtam tartotta a szemét. Vagy elmosogathattam pár tányért, persze szerintem utánam mosogatott. :D

De a forró olaj és tepsi stb, környékén biztos nem ólálkodhattam.

Oviban gyümölcssalátát csináltunk néha, a nagycsoportosok, vagyis olyan hat év körüliek már életlen vajazó késsel vághatták a banánt és az almát. :)

5 éves kisfiam rá tud tenni egy szelet szalámit a szelet kenyérre. 7 évesem meg tudja kenni ömlesztett sajttal, meg kiveszi a pirítóst a kenyérpirítóból (fogókesztyűvel :)). Ennél többet nem várnék tőlük. Én annak is örülök, ha megterítenek, vagy a nagyobb fel tudja darabolni a húst a tányérján, néha még ez is kihívás nekik.

Szerintem nem fontos ilyen korán kezdeni. Én 13-14 évesen kezdtem el főzőcskézni nagyon egyszerű főtt ételeket, mert a szüleim nem voltak otthon vacsoraidőben. Örülök, hogy akkor sok alapműveletet megtanultam, később hasznomra váltak. Nem hiszem, hogy most ügyesebb szakács lennék attól, ha 8 évesen már levest főztem volna.

Itt lassan az lesz az általános, hogy 15-18 évesen sem tudnak egy szendvicset vagy levest megcsinálni, és nem is hajlandóak, inkább megkérik az anyjukat. :D

Jogos, ha az ember nem engedi a gyerekét egyedül a kések vagy a tűzhely közelébe, nyilván nem akarja, hogy baja essen és persze a felelősség is az övé.

Ettől függetlenül bizony igen, vannak jobb képességű, életrevalóbb gyerekek, akik 7-8 évesen már értelmileg, érzelmileg és bármi egyéb téren lekörözik a kortársaikat, mint pl. önellátásban, főleg, ha otthon ezt el is várják tőlük és kapnak lehetőséget a próbálkozásra.

Nálunk a szendvicskészítés a nagy dolog, Mongóliában az 5 évesek már lovagolnak, tudnak nyilazni, a 8 évesek pedig már egyedül vadásznak.