A férfiaknak tényleg ízlik, amit a nő eléjük tesz ebédre/vacsorára vagy csak rámondják a béke miatt?

10 éve vagyunk együtt, ismerem minden mozzanatát..

Szerintem én jól főzök, próbálom a heti menüt az ő ízlése szerint is összeválogatni amiket szeret, ha valami új recept kevésbé sikerül jól azt úgy is látom már azon ahogy eszi, de ritkán szúrok el ételt szerencsére.

Van, amikor ízlik és van amikor nem - ugyanis még a leggyakorlottabb valaivel is elöfordul, hogy valami nem jól sikerül, vagy nem úgy, ahogy kellene.

Egy normális férfi (ha a nö is normális), öszintén, de nem bunkón megmondja, ha valami nem tetszik neki (úgy), márcsak azért is, mert különben eheti X alkalommal a nem tetszö ételt, mert a nö csupa kedveskedésböl mindig újra fözi neki.

A normális nö alatt meg azt értem, hogy ha a férfi valamit utánfüszerez, vagy szó, hogy nem sitmmel valami, akkor nem sértödik meg (természetesen még mindig a normális, udvarias stílusú megejgyzést értve ez alatt, nem pedig a "Mi ez a sz*r?" kategóriát), hanem megbeszélik, mi az, amin változtatni kellene legközelebb. Az utánfüszerezés meg ízlés kérdése, ezen megsértödni nagyon primitív dolog.

Kersz valamit ebedre?

Mi kozul lehet valasztani?

Igen vagy nem.

4-esnél a pont!

Nem írom le mégegyszer. Ráadásul, ha érzem, hogy elrontottam valamit, vagy legalábbis nem annyira ízletes, akkor én magam is mondom, hogy hű, ez nem sikerült valami jól. Pedig már jó régóta főzök.

Normális kapcsolatban-házasságban nem áltatják egymást a felek. :)

Ízlések és pofonok. Csak mert szerinted nem főzöl jól, még a férjed találhatja finomnak az ételt, másnaposan pedig a legtöbb étel olyan, mint frissen, némelyik jobb is.

Szerintem a páromnak ízlik, amit főzök, mivel jól főzök és hasonló az ízlésünk. Nekem is szinte mindig ízlik, amit ő főz, akkor nem, ha gond van az alapanyaggal vagy nem szeretem azt az ételt különösebben, ő sosem rontja el, max. enyhén (múltkor túl híg lett a gombalevese, de feljavítottam könnyen, dobtam bele ezt-azt :)).

A hazugságot utálom, az elhallgatás határeset, a békéhez viszont semmi köze nálunk. Ha nem tetszik neki, az nekem nem fáj, csak az zavar, ha emiatt éhen marad, de az ehető szintet nála szinte bármi eléri. Nemcsak az ajdefinom ételt lehet megenni. Az pedig természetes, hogy akadhat étel, amit csak az egyik szeret, a másik akkor sem eszi meg, ha a legkiválóbb szakács készíti el.

A fűszerezés főleg egyéni s egyénenként is változik pl. a sóigény, ezen végképp nincs megsértődnivaló.