Mi a zöldség és mi a gyümölcs definíciója?

Nem teljesen egyértelmű.

GYÜMÖLCS:

Valódi termés (fructus): a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló és védő szerv.

Áltermés: a magházon kívül további más virágrészek vagy más szervek is részt vesznek a felépítésében

A gyümölcs szó gazdasági, felhasználói fogalom. Tudományos igénnyel az ökonómbotanikusok törekszenek a növényvilág hasznosságelvek szerinti csoportosítására. Gyümölcsnek általában az emberi fogyasztásra nyersen és frissen alkalmas terméseket és álterméseket tekintik. A köznyelv többnyire megszorítóbb értelmű, és csak a fás növényeken termő gyümölcsöt tekinti gyümölcsnek, (az édes ízt is társítja), míg a tágabb definícióba beleférnek a dinnyék, de akár a frissen fogyasztott paradicsom is. A lágyszárú, egyéves növény frissen és nyersen fogyasztható terméseit tehát innen nézve inkább gyümölcsnek, a termesztéstechnológia felől inkább zöldségnek szokás nevezni. (A gyakorlatias választóvonal leginkább az, hogy az adott kultúrkörben jellemzően inkább nyersen, vagy főzve-sütve fogyasztják-e.) A „legközepebb” határeset a szamóca (földieper), amelynek az áltermését esszük, lágyszárú, de többéves növényről.

ZÖLDSÉG:

A zöldség kifejezés konyhaművészeti műszó. Definíciója nem tudományos igényű, nagyrészt önkényes és szubjektív.

A lágy szárú növények bármelyik részét, ami emberi fogyasztásra alkalmas, zöldségnek nevezhetünk, kivéve a gabonaféléket, az olajos magvakat, fűszereket és a konyhai értelemben vett gyümölcsöket. A gombákat is zöldségeknek szokás tekinteni, holott azok teljesen más biológiai kategóriába tartoznak (valamikor a növények alá sorolták őket).

A zöldségek közül némelyiknek a levelét fogyasztjuk (például fejes saláta), másnak a szárát (spárga), gyökerét (sárgarépa), virágát (brokkoli), gumóját (fokhagyma) vagy éretlen, húsos magvait (zöldborsó, bab). A zöldségfélékhez tartoznak olyan növények is, amelyeknek botanikai értelemben vett gyümölcsét fogyasztjuk, ilyen az uborka, a tök, az avokádó, a paprika és a paradicsom.

Mivel a „zöldség” nem botanikai kifejezés, nincs ellentmondás abban, hogy egy növényi rész botanikailag gyümölcs, de egyébként zöldségnek tekintjük. Régi könyvekben is találkozhatunk olyan nézetekkel, amelyben a dinnyét zöldségként, a paradicsomot gyümölcsként említik meg.

Általában a zöldségek inkább sósak vagy erősek, mintsem édes ízűek (néhány kivétellel, mint a rebarbara, sütőtök) vagy az óceániai kultúrákban elterjedt édes burgonya, a „kumara”.

Igazából ez biológiailag nem egzakt fogalom. A gyümölcs egy köznyelvi szó, általában az édes, húsos terméseket értjük alatta.

A zöldség pedig "minden más". Ide tartoznak a növények vegetatív részei (gyökér, szár, levél), valamint a nem édes termések.

Nekem a dió, mandula, mogyoró nem gyümölcs, még akkor sem, ha botanikailag annak tekinthető.

Nekem a gyümölcs az, ami édes és lédús és színes.

A dió, és az első mondatban említett többi, tudom, hogy nem az, de nekem az olajos magvak kategória, mivel sok olajat tartalmaznak, míg a "nekem gyümölcsök nem", és müzli alkatrészek :)

Az összes többi, amit sósan eszem és növényi, az nekem zöldség. A gomba is. pedig igazából nem az. A paradicsom is, annak ellenére, hogy botanikailag gyümölcs.

Az első voltam, csak kiegészítem a saját besorolásommal :)

"Nekem a gyümölcs az, ami édes és lédús és

színes.

Az összes többi...az nekem zöldség...A paradicsom is."

Tehát akkor neked a paradicsom nem édes, nem lédús, nem színes?

Egyébként egyszerû a dolog.

Minden ami termés az gyümölcs, így a paprika, paradicsom, tök is.

A növény többi része zöldség, mint a szár - metélõ zeller, levél - spenót, gyökér - répa, virág - karfiol.