Írnátok nekem egy hiteles étkezési napi menüt 1240-ből? akkori étkezési egységekre lebontva, különböző rétegeknél

Sziuus! Én nem pontban 12:40 kor szoktam enni de nagyjából 12-13 óra között!

Ebédre szeretem a lazacot, sült csirkét, ha fogyózom akkor csak egy saláta.. desszertet nem szoktam enni így csak 1 rétegű az ebéd.

Remélem tudtam segíten!🤗🤗🌺

Jó kérdés!

Én azzal nyitnék, hogy utána járnék, hogy egyáltalán mi volt akkoriban idehaza/Európában elérhető. És most nem arra gondolok, hogy volt-e TACSKO, hanem arra, hogy volt-e pl. X zöldség?

Ez még egy történésznek is feladvány lenne.

Ami biztos, hogy nem ettek semmi olyat, ami Amerikából származik, és ma már szinte természetes, hogy napi szinten ott van az ételeinkben.

Paradicsom, paprika, burgonya, kukorica kizárt, de még gazdagéknál sem biztos, hogy volt távoli vidékekről származó, drága fűszer, pláne 1240-ban, amikor a keleti pusztákat már a mongolok (tatárok) felügyelték, és nem csak a távolság miatt akadozott a kereskedelem Indiával, Kínával... kereskedtek velük az arabok, csak a közel-keleten sem volt békés viszony a muszlimok és a keresztények között.

A keleti fűszerek használata tehát, ha nem is kizárt, de gyakorlatilag ritkán, és drágán elérhető luxus volt egész Európában, még a nemesek asztalán is a 13. században.

Azt ették, ami elérhető volt, és az is állandóan változott, hiteles menüt írni nem lehet, legfeljebb lehetséges étkeket, de azokban is hatalmas különbségek lehettek , egy főnemesi lakoma az egyik véglet, a másik véglet, meg a csóró pórnép, ahol az éhhalál sem volt ismeretlen, főleg télen.

Volt földművelés, állattartás, a vadászat nemesi kiváltság volt, a halfogást esetleg engedélyezték a szegényeknek, a vadászatot nem. Vadászni tilos volt, de voltak rések a törvényekben, ennek részletezésére viszont történész kellene, hogyan alakultak ki a kereső-gyűjtögető életmódokból a régi mesterségek, mint pl a pákász... de ha léteztek is a kérdéses időben, nem ők voltak a jellemzőek

.

Viszont az valószínűsíthető, hogy megtanultak hasznosítani mindent, ami környezetükben ehető volt.

Ismerték a fermentálást, a sózással, füstöléssel tartósítást -készültek a télre.

Erdőből, mezőkről, mocsaras vidékekről is begyűjtötték az ehető bogyókat, gombákat, gyümölcsöket - erről sem lehet menüt készíteni, nem ugyanazokat találták a hegyekben, és az Alföld mocsaraiban.

Jó kérdés, hogy a 13. században mennyire volt még elterjedve a kumisz, vagy arról már leszoktak, és a bor, mézsör, márc, gabonasörök kerültek a kupákba.

A legfontosabb édesítőszer a méz volt, cukrot nem ismerték.

Erdélyben már működtek akkoriban sóbányák.

A különböző növényeket megtanulták fűszerként használni, amelyek többsége majd csak a Újvilág felfedezése, az onnan származó fűszerek elterjedésével szorult háttérbe. Talán az ma már furcsa, de a főúri lakomákon a bárány sokkal többre volt értékelve, mint a marhasült, a vadhúsok pedig minden háziállat húsától értékesebbnek számítottak, ezért sem vadászhatott rájuk akárki.

A nemesek is ettek halat, de főleg a kevés szálkát rejtő nemesebb halakat, harcsa, süllő, viza.

A főúri étkez köze sült húsok, és azok mellé tálalt kísérőkből álltak, a leves ételek főleg a szegényebbeknél voltak elterjedve, sokszor örültek, ha van mit főzni, és a kevésből többeknek is kellett hogy jusson.

Étkezési egységek? - biztos, hogy ez nem troll kérdés?

Az egyik véglet, hogy annyit ettek - ittak, amennyi beléjük fért, aztán kihányták, és bele feküdtek.. a másik meg az, hogy akkor ettek, amikor volt mit enni.

Már Szent István bevezette a tizedet, ami a kérdéses korban is kötelező adó volt, csóró szerzetesek a sok kicsi sokra megy alapon bőségesen lakomázhattak, vagy étkezhettek szerényen - ott is voltak komoly különbségek.

Sikerült megtudni?

Az nagyvonalajban kiolvasható a fenti kommentekből, de olyan menü összeállítást, amit kértél, nem lehet írni.

Ma már olyan természetes a főleg Amerikából származó növények, állatok elterjedése, hogy elképzelni is nehéz, milyen lehetett, amikor nem voltak... a mai olasz konyhát nehéz elképzelni paradicsom, a magyart paprika nélkül...

A 13. században még a természetben éltek az emberek, voltak már falvak, városok, kőfalak, földvárak, de azokon kívül még kevés volt a megmüvelt föld, sokkal gazdagabb volt az élővilág, és lényegesen kevesebb az ember.

Ez is fontos szempont, mert a már létező, de még kezdetleges mezőgazdaság mellett a természet is fontos az élelmezés szempontjából is.

A vadászat, halászat nyílvánvaló, de azokin kívül is ismerték az adott évszakon belül milyen lehetőségeket ad az erdő, a láp, stb.

Ahol volt ehető gomba, azokat gyüjtötték, megdézsmálták a madarak fészkeit, leleményesek voltak, de a lehetőségek jelentős részben függtek a rangtól, vagyoni helyzettől.