Kaja után miért lesz álmos az ember?

Egy angol kutatócsoport kiderítette, hogy miért leszünk álmosak egy-egy kiadósabb evés után: az eredmények szerint a megemelkedett vércukorszint befolyásolja az ébrenlétért felelős idegsejttípusok működését.

Denis Burdakov (University of Manchester, Anglia) és kutatócsoportja a hipotalamuszban található egyik idegsejttípust, az ún. orexin-neuronokat vizsgálta, amelyek az ébrenléti állapot fenntartásában fontos szerepet játszó orexin nevű fehérjét termelik. Normális esetben éjszaka kevésbé aktívak ezek az idegsejtek, hibás sejtműködés esetén azonban komoly betegséget okozhatnak: ez az ún. narkolepszia, amikor a beteg képtelen ébren maradni, és a nap bármely szakában hirtelen elaludhat.

Az orexin-idegsejtekkel kapcsolatban már korábban is végeztek kísérleteket, amelyek bizonyították, hogy glükóz hatására a sejtek gátolt állapotba kerülnek. Az azonban továbbra is megválaszolatlan kérdés maradt, hogy milyen mértékű ez a gátlás, és a sejtek mennyire érzékenyek a glükózra.

Burdakov csoportja különböző koncentrációjú glükózzal kezelte a neuronokat, amivel a vércukorszint változásait imitálták éhezés, illetve jóllakottság után. A kezelések után megvizsgálták a sejtek aktivitását, és azt tapasztalták, hogy a neuronok az evés után mérhető glükózmennyiség hatására kikapcsolnak, alacsony vércukorszintnél viszont igencsak aktív a működésük. A kutatók szerint a jelenséget valószínűleg az váltja ki, hogy a glükóz befolyásolja az idegsejtek membránjában található káliumcsatornák működését - írja a NewScientist hírportálja.

A felfedezés magyarázatot ad rá, hogy miért vagyunk álmosak evés után, és hogy miért nem tudunk aludni éhesen. "Ha éhesek vagyunk, az orexin-neuronok figyelmeztetik, és ébren tartják a szervezetünket, hogy induljunk el táplálékot keresni. Ha viszont jóllakunk, akkor el kell raktározni a felvett tápanyagot, és felesleges további energiát fecsérelni az élelemszerzésre" - mondta Burdakov.

Mert az emésztés csak a paraszimpatikus idegrendszeri hatás alatt érvényesül, szimpatikus hatás alatt (pl. ijedség, sport) az emésztés lelassul, míg a hormontermelődés, a vérkeringés nő, a pupillák kitágulnak. Paraszimpatikus hatáskor ezek ellenkezője lép érvénybe, tehát az emésztés NŐ, a gyomornedv termelődés sokszorozódik, a hormontermelődés és a vérkeringés lassul, és a pupillák összehúzódnak. Ez a rendszer az acetilkolin nevű hormon segítségével működik. Ha tehát az ember eszik, akkor utána a paraszimpatikus hatások lépnek érvénybe, hogy kellő emésztőnedv termelődhessen, és ez a hatás csak nyugodt környezetben fordul elő, ezért érez az ember álmosságot :) Remélem érthető volt

Üdv! 15/F

Van amikor a rövid válasz a jó, a 16.20-as ilyen.

(gasztroenterológus vagyok)

" És ugye ilyenkor kell úrrá lenni magunkon,hogy inkább mozogjunk egy kicsit,és ne dőljünk be az ágyba:D Megyek is sétálok egyet.:)"

Hát jah:D Mondjuk melóhelyen nem sok ágy van ahova letud dőlni az ember,pedig nem egyszer fordult elő,hogy durmolhatnék jött rám egy ebéd után a melóhelyen:D