Fél éve iszok naponta (előtte is ittam,de max 3 naponta). Nem részegségig iszom magam,de azért eléggé megérzem. Nehéz beismerni magamnak is, de azóta nagyon depressziós vagyok, konkrétan a semmi miatt. Tehát még oka sincs a rossz kedvemnek. De ami a legfőbb amit észrevettem, hogy mindenkiben az ellenséget látom. Ez egy elég paranoid állapot, ami már elég zavaró. Ha valaki már flegmábban köszön nekem, akkor az az első gondolatom,hogy ennek most mi baja velem éppen. Borzasztóan nyomasztó...beszéltem erről, de mindenki azt mondja csak beképzelem. Olvastam olyat valahol, hogy az alkohol hatására megváltozik az ember ítélőképessége mások iránt, de ennek lenne valóságalapja?
Amikor van olyan hétvége hogy 2x is berúgok utána levő napokban , hetekben én is máshogy érzem magam. Nem teljesen úgy ahogyan te, de máshogyan .
Nem rosszbol szeretném neked mondani de próbálj meg kicsit visszavenni . Nem tudom hogy ki vagy , vagy kik vannak körülötted , de nekem apukám eléggé alkoholista és nagyon tönkre tette az életünket, én már elköltöztem 5 éve otthonról de meg így is nyomasztó hogy anyu szegény vele van. Na elnézést hogy picit eltereltem a témát , a lényeg hogy próbáld meg kicsit letenni a poharat vagy korlátozni heti 1re
2019. márc. 27. 01:10
Hasznos számodra ez a válasz?
2/5 Phoney válasza:
Persze, hogy van, az alkoholisták általában paranoidok. Amikor az ember a piálással elnyomja a problémáit, azok nem tűnnek el, hanem másokban kezdi látni őket, ez a paranoia mechanizmusa. Aztán amikor évek alatt nyomorultra issza magát, akkor is „csak a világ szar”, nem ő.
Azzal is számolj, hogy egyáltalán nem mindig veszed észre. A paranoia nem merül ki abban, hogy ellenséget látsz másokban; idővel minden rossz tulajdonságodat másokban fogod látni. Persze ezt az egészséges emberek is „csinálják”, csak kisebb mértékben.
2019. márc. 27. 06:47
Hasznos számodra ez a válasz?
3/5 anonim válasza:
Ez így nagyon rossz iránynak hat, egyenes út az alkoholfüggőséghez (ha nem jutottál már most el oda). Amúgy lehet összefüggés a kettő között, hogyne. Én tavaly nyáron álltam le a piálással, ami még nem is ilyen szintű volt, "csak" kb. heti 1x, de akkor épp csak nem rosszullétig. Kb. egy hónapnak kellett eltelnie, utána azon kaptam magam, hogy egyrészt sokkal gyorsabban átlátok dolgokat, jobban megy a gondolkodás - másrészt meg azon, hogy "bizonyos emberekben ugyan mit láttam, amitől szimpatikusnak tartottam őket?". Szóval mondhatni, hogy megváltozik tőle az ítélőképesség, igen.
2019. márc. 27. 15:53
Hasznos számodra ez a válasz?
4/5 anonim válasza:
Én sajnos márcsak rossz tapasztalatokat mesélhetek. Voltak különböző gondjaim, amik rendszeres alkohol fogyasztáshoz vezettek. Ma ott tartok, hogy 3 éve iszom kb, és 2 éve ténylegesen függő vagyok. Fél éve pedig károsan függő. De rájöttem valamire. Az ital nem old meg semmit. Rájöttem, hogy az ivás csak arra az időre bódít el, amíg részeg vagyok. Utána semmi sem jobb, sőt észrevettem az egészségügyi problémákat is a dologgal kapcsolatba, így változtatni akartam. Először rohadt nehéz volt ez az egész, főleg így 21 évesen, de később rájöttem, hogy a legtöbb problémát saját magamnak okoztam akkor, amikor nekiálltam piálni. Azóta már mindent tisztán látok, márcsak a függőséget kell lerendeznem.
2019. márc. 28. 01:05
Hasznos számodra ez a válasz?
5/5 anonim válasza:
huszas éveimben járok, átlagosan heti 2 alkalommal iszom, akkor egy fél éjszakán át és jelentős mennyiséget. kiismertem már a határaim, de az évek múlásával szinte hasonlóakat érzek csak amit leírtál. sokszor nincs is másnapom, mégis ott van egy lelki másnap, amikor indokolatlanul szar a kedvem, ki sem mozdulok, és ha rászánom magam hogy utcára tegyem a lábam, mégjobban befelé fordulok. amúgy is antiszociálisabb voltam, de talán jobban előjött az is hogy indokolatlanul rosszat látok másokba. szóval -sajnos- személy szerint csak megerősíteni tudlak. dehát ez több év termése. plusz ezek mellé kialakult egy olyan hülye tolerancia is hogy hiába nem minden nap iszom, elkezdem pénteken akkor este még megérzem rendesen, ugyanazt a mennyiséget másnap már kevésbé. ha folytatnám vasárnap akkor mégkevésbé "hat", mennyiséget meg már nem emelek tovább mert így is sok. simán el tudom képzelni hogy minden napi ivásnál olyan lehúzós depresszió száll az emberre hogy ne tovább
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!