A csokoládé likőr ivás alkoholizàlàsnak számít?

Lehet, hogy Nektek ostobaságnak fog tűnni, amit most írok. Ez egy kihívás, ami elé magam állítottam saját magamat. Az utóbbi időben nem vagyok túl sikeres az élet néhány területén és kíváncsi vagyok arra, hogy az alkalmankénti alkoholizàlàsnak van-e közé ehhez. Ilyen területek a karrier és az emberi kapcsolatok. Nem voltam soha sem nagy piàs, de amit korábban írtam az nem teljesen igaz. Ha veszek mondjuk egy üveg bort, azt képes vagyok egy ültő helyemben meginni. Ha hazahozok két doboz sört és jó hangulatom lesz, képes vagyok lemenni még kettőért. Viszont van, hogy hónapokig nem iszom. Ha valami bánat ért vagy öröm, vagy csak unatkoztam, szinten hoztam haza itókàt. Amikor elkezdem, akkor ha nem is napi, de heti rendszerességgel fogyasztok, hetente több alkalommal esténként. Társaságba már nagyon ritkán járok, néha találkozom egy-két haverommal valami pub-ban, ahol általában én iszom a legkevesebbet és akkor is csak sört. Na ami miatt most meg fogtok mosolyogni, az a következő. Olvastam a neten egy külföldi csajról, aki nagy piàs hírében állt, majd egyszer elege lett abból, hogy állandóan szànalmasan viselkedik és letette az alkoholt egy évre. Amit mesélt erről az egy évről, az nagyon pozitív. Ha gondoljátok olvassátok el. Valami olyasmi a címe, hogy "7 dolog, amit tapasztaltam az egy éves alkoholmentes időszak alatt". Ekkor gondoltam én is arra, hogy ki kéne próbálnom. Igaz én még csak fél évnél tartok, tehát pont a felénél, de már Nekem is vannak pozitív észrevételeim. Ilyen például az alvásom minőségének a javulása vagy hogy jobban felfogom például azt, amit egy könyvben olvasok. Olyan gyerekkori emlékek jutnak eszembe, amelyekre több, mint 15 éve nem is gondoltam, nem vicc. Tehát összességében véve jó dolgok történtek, viszont meg kell hagyni, hogy nagyon hiányzik néha a felnőtt életemből. Nem maga az alkohol vagy az íze, hanem maga az ellazulàs, hogy leüljek egy üveg Heinekennel vagy egy száraz Boerdauxi-t megbontsak és megnézzem a kedvenc sorozatom. Lehet, hogy nem fogom betartani az egy évet, mert ahogy írták előttem, a mérték a fontos, nem pedig a teljes absztinencia. Be kell látni, a felnőtt élethez hozzátartozik az alkohol ivás, a gyermeki tisztaság már soha nem jön vissza. Talán ennek valamiért így kell lennie.

Így igaz, az a két cl pálinka is annak számít, szóval nem is kínzom magam tovább! 🙂 Most kortyolom a csokoládé likőrt. 😀