Miért olyan menő inni?
Fiatalok körében pláne, de felnőttkorban is megmarad az a gondolkodás, hogy milyen vagány dolog az ivászat.
De miért?
Nagy mennyiségben szőrnyen káros, részegen rengeteg baleset történik, az emlékezetkiesésről nem is beszélve. Stb.
Lehet értelmetlennek tűnik a kérdés, de számomra az ivászat értelmetlen.
Körülöttem mindenki ha elmegyünk valahova bulizni, akármilyen esemény van, mindenki megvan indulva, hogy jaj mit iszunk, hol szerezzük be. S akkor elkezdődik az ivászat, és mindenki osztja a saját menő ivós sztorijait. Utána még több alkohol. És már rá se lehet ismerni az illetőre... DE MIÉRT JÓ EZ?
Nem mondom, én is viselkedtem így, de rájöttem milyen abszurd az egész.
Van aki tényleg az ízéért issza?
Korszellem, a szocializáció során elsajátított mentalitás, amitől úgy vélik az emberek, jobban elfogadják őket.
Én legalábbis eddig erre jutottam, de tovább keresem az okokat.
Fiatalon buli közben miért is lenne baj? Jobban feloldodsz, jobb kedvet csinál, szórakozni is kell néha.
A baj ott van, amikor az emberek annélkül is nyomatják. Amikor összefutsz haverokkal, meccset nézel, munka után, de még ha csak simán otthon unatkozol. És sokan addig isznak amíg be nem b,nak de most nem a kocsmatöltelék öregemberekről van szó hanem olyanokról akikből ki sem néznéd.
Én is régen mekkora alkesz voltam.... De így 26 évesen már nem is megy. Nem bírom, nem kívánom, nincs rá időm, erőm, pénzem, káros, meg úgy gondolok a piálásra mint te. Felesleges.
(Ahhoz képest péntek este buliban voltam és csomót ittam, úgyhogy nem tudom miért teszem a fejemet itt 😂)
a szórakozás-alkohollal-szint kb azt jelenti, hogy minimum annyit iszol, hogy meglegyél csiccsenve (kevés alkohollal megmaradsz a "normális" szinteden). De tényleg ennyire jó ez az állapot? Szédelegsz, öntudatlanul is olyan dolgokat művelsz, amit utólag megbánsz, nemhogy a gátlásaid feloldódnnak, egyszerűen megszűnsz önmagadnak lenni.
Persze, mindig is nehéz volt a társadalomban gátlások nélkül önmagadat adnod, de kérdem én, ez a megfelelő módszer a gátlások legyőzésére?
Felnőtt korban nem azért szokott inni az ember, mert vagány dolog.
Én pl tényleg az ízéért iszom, ha iszom
Én amikor rendszeresen iszogattam, akkor mindig annyit ittam, hogy jól érezzem magam, de még ne legyen túl sok. Mondjuk ez nálam egyéni probléma, hogy előbb leszek rosszul a piától, minthogy úgy igazából berúgnék. De a gátlások oldására mindenképpen jó módszer, egy bizonyos határig. Sokaknak viszont ezt a határt nagyon könnyű átlépni, ha beindulnak az ivással, akkor a könnyed, oldott állapoton gyorsan átlépnek, nem képesek itt megállni, pedig innentől a gátlások további oldása már inkább a rosszat hozza elő. Még azt is megértem, hogy sokan a hétköznapi stresszből és monotonitásból csak az alkohol segítségével tudnak kiszakadni. Az biztos, hogy nem a legjobb, legproduktívabb módszer, de az egyik legegyszerűbb...
Viszont a piás sztorikkal való hencegést soha nem tudtam megérteni, és élvezni. Utáltam, hogy jó pofát kell vágni hozzá, mert különben megsértődik az illető. Én semmi vicceset vagy menőt nem találtam abban, ki hogy részegedett le. Én az ivást soha nem öncélnak tartottam, hanem segédeszköznek mondjuk egy jó beszélgetéshez.
Most már sokkal kisebb rendszerességgel és kisebb mennyiségben, elsősorban az ízéért, az emésztést elősegítő és frissítő hatásáért iszom alkoholos italokat.
Nem menő, inni a hülye is tud. Viszont kedvelt szocializációs tevékenység s jólesik.
Én sosem voltam nagyivó, de sosem lennék antialkoholista sem. Az egészségtudatosságomba bőven belefér az ivás, csak ritkán és kevés. Ha egyedül iszom, azt mindig az ízéért, mivel a becsiccsentett állapothoz szükséges mennyiséget nem érem el soha (én lazán meg tudok inni 1 dl sört vagy 3 cl tokaji aszút és utána hetekig, hónapokig nem iszom). Társaságban a max. 3 feles és ez még semminemű személyiségváltozást vagy szellemi változást nem okoz, csak érzem, hogy érdekes állapotba kerültem. Nyilván nem vezetek részegen és nem csinálok semmit, amit megbánhatnék. Önmagam maradok (ez egyébként tökrészegen is igaz, de az alvás, filmszakadás - nem csinálok ám semmit, max. 'alvajárok' a legközelebbi wc-ig -, hányás nem szimpatikus, így azt a szintet meg se közelítem. tudom, hol a határ, de nem is esik jól annyit inni).
Na, így nekem érthető, de a népszerű gyakori tökrészegség szerintem nem jó, ugyebár nem egészséges és veszélyes is lehet. Ki tudja, mikor van szükségem arra, hogy legyen eszem, vezethessek, satöbbi? Ijesztő lenne számomra, hogy az életem egy nem kis részében védtelen vagyok, kiszolgáltatott... Egyesek viszont egyedül, publikus helyen is képesek lerészegedni. Bármi történhet... Lehet, hogy kicsit paranoid vagyok, de esélyek vannak s fő a biztonság, már amennyire tudjuk biztosítani.
Az ivós sztorik pedig szórakoztatóak a társaságnak, akkor is, ha nem teljesen jó fényt festenek az adott emberről, ezt is értem.
Szóval nem menő, csak egyrészt jólesik, másrészt ebben az iszákos országban elvárt s az emberek nem kis része megszokja, hogy ha találkozik másokkal, akkor isznak. Ez elég baj. Engem még ember nem vett rá ivásra, ha nem akartam. Márpedig ritkán akarok. Gondolom, ez a szervezetem védekezőképessége, nem akar "folyton" sejtmérget hatástalanítani, jobb dolga is van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!