A Hennessy az gáz pia?

# 6

De te két különböző dologról beszélsz. Nem állítottam hogy a Henessey alja pia lenne, de ettől még nem is felsőkategóriás. A sima Henessey a cognacok között belépő szint, mind árban mind minőségben. Én kedvelem amúgy, többször vettem már, de közel sem ez a teteje a dolgoknak.

És ezt egyáltalán nem tartom sznobságnak. Ennyi erővel az is sznobság ha azt mondom hogy az Opel nem csúcskategóriás autó? Igen, vannak nála sokkal rosszabbak, de sokkal jobbak is.

Szerintem sem sznobság az önmagábanm ha valaki luxusgyártók alsó kategóriás termékeit fogyasztja (erre jó példa a Hennessy VS mellett a Breitling Shark). Viszont tipikusan ilyenekkel szoktak villogni a sznobságra hajlamosak (vannak alacsonyabb presztízsű gyártóknak sokkal kiválóbb brandy-jei, órái...)

A sznob új full extrás Opel helyett is inkább pár éves, optikai tuningos Audira vagy Mercire teszi az RS vagy AMG feliratot...:)

Nem. Az a gáz, amikor vki a divatot követve választ vmit, csak azért, mert egyesek szerint trendy.

Kóstold meg, és döntsd el. Ennyi

Gyerekek, ha már sznobizmus:

- Nem "cognac", hanem konyak.

- Nem "kvartz", hanem kvarc. (Nyilván az angol "quartz"-ból jött az ötlet.)

- Nem "trendy", hanem trendi, de angol-nyalás ide-oda, inkább divatos, megszokott, stb.

Több szavunk van a legtöbb dologra, mint az angoloknak - használjuk is ezeket. Szebbek, jobbak és még sznobnak se tartanak miatta. Ha meg szégyelljük származásunkat, váltsunk tiszta angolra és akár lehetünk a hitehagyott, sokmilliomodik senkik is köztük. :)

ma 09:58

Az a baj ezzel, hogy a magyar konyak szó nem a kimondottan cognacot jelenti, hanem bármilyen brandyt (érlelt borpárlatot). Én mondjuk pont ezért nem használom a konyak szót ilyen formában, mert manapság mindkét értelemben használják és soem tudni, mikor mit akarnak mondani vele.

Az angol szókincs mérete mellesleg többszöröse a magyarnak, szóval biztos jó érzés azt hinni, hogy fordítva van, de a matek valahogy nem adja ki.

Amúgy hogy jön ide egyáltalán az angol?

Phoney,

A konyak se egyfajta ital, hanem egy termékcsoportot jelöl. Ami ide tartozik, arra nyugodtan használhatod, mint teszi pl. az angol is. De jó kis nyelvünk van; Mondhatod, hogy "konyakféleség" és így, általánosítva már nem lehet belekötni.

>Az angol szókincs mérete mellesleg többszöröse a

>magyarnak, szóval biztos jó érzés azt hinni, hogy >fordítva van, de a matek valahogy nem adja ki.

Sajnos ez sem így van, szerintem olvass utána...

pl: [link]

Az írás szerint úgy bő egymillió szavunk lehet összesen, igaz ettől még nem biztos, hogy minden témakörben homogén az eloszlás, vagy pl. a teljesen új technikai eszközök neveit nyilván nem tartalmazza nyelvünk - (másik nyelv sem, hiszen ehhez időre van szükség) azért szerintem némi kreativitással le lehet írni vele bármit, vagy ha még nincs, akkor képezni is lehet magyar hangzású, azaz magyarul kiejthető, leírható, ragozható új szavakat. :)

Más kérdés, hogy egy átlagember töredékét (20..40ezer szó) használja csak ennek és sokan azt is helytelen szóértelmezéssel. De a lényeg nem ez.

Ha csak mindössze 40-ezer szavunk lenne, akkor is tartalmaz mindent nyelvünk ahhoz, hogy ne kelljen kifacsarni. Sőt, írhatja bárki angolul, de akkor legalább abban helyesen tegye, meg rakja már idézőjelek közé - jelezve, hogy így mondják a nálunk szebbek-jobbak-okosabbak...

>Amúgy hogy jön ide egyáltalán az angol?

Mindhárom említett hiba kapcsolódik az angolhoz. Pl. a "kvartz" kreatúra eredete nyilván az angol quartz. Nyilván nem japánból keveredett elő az a potya 'Z' a végére...

Vagy a "trendy"...

A "trendi" eleve egy jövevényszó. Ronda és magyartalan, de nyelvrontóink sikeresen meghonosították. Van pedig létező szavunk rá, pl. "divatos", "szokványos", "megszokott", "elterjedt", "gyakori", "korszerű", stb.

De felőlem trendizzen csak aki akar, ám magyar szövegben -az Isten szerelmére- ne ipszilonnal írja már le, mert az tényleg kiveri a hidegrázásos biztosítékot a jobb érzésű emberekben.

Az angol egy világnyelv. A világot jelenleg vitathatatlanul ez a nyelv uralja, mert egyrészt viszonylag egyszerűbb a szerkezete és mivel hatékonyan összerabolták a világot, így hegemóniája van. Mi viszont magyarok vagyunk. Akkora kérés, hogy saját nyelvünket ne gyalázzuk szét? De angol helyett odaképzelheted a németet, kínait, ha az jobban tetszik - tökmindegy.

ma 09:24

Quartz, trendy: oké, azt hittem, ezeket te hoztad fel, bár ennyi erővel minden harmadik kérdést szarrá offolhatnál a gyiken.

Cognac egy francia település, a cognac mint ital pedig (így, francia betűzéssel) az annak környékén készült, eredetvédett borpárlatot jelenti, legalábbis ma. Tehát a „cognac” pont olyan italnév, mint a calvados, az armagnac, vagy éppen a portói, madeira, sőt: a tokaji (más kérdés, hogy a magyar nyelvben a boroknál nem írjuk magában a földrajzi helyet, de ugyanolyan árujelző, mint a cognac). A konyak nem ezt jelenti. Tehát a te logikád szerint (ti. hogy a cognac betűzést használni a nyelv „meggyalázása”), ha a fent leírt cognacról beszélünk, akkor magyarul „cognaci konyakot” kéne írni. (Meg armagnaci konyakot, meg calvadosi almaborpárlatot, gondolom.) Na az aztán szép lenne.

Mellesleg a magyarban hagyományosan igenis cognac formában használták ezt a szót, akkoriban mint típusnevet (jórészt a századforduló előtt-után), amíg a franciák trianonkor vissza nem követelték a névhasználati jogot, és ekkor kényszerből jelent meg a címkéken (és törvényekben és máshol is) a „cognac” forma helyett a „magyar konyak”, tehát ez esetben a magyar forma az, ami kényszerből született, „meggyalázva” a természetes gyakorlatot. A jövevényszavak a könyvnyomtatás óta elég gyakran eredeti betűzéssel jelennek először meg a magyarban (és korábban sokáig úgy is maradtak), akkor is, ha a mindenkori nyelvvédők szívbajt kapnak ettől. És nagy ritkán olyan is van, mint a konyaknál, hogy az eredeti forma ismét visszatér más jelentéssel. (Egyébként ezek szerint a jövevényszavak eredetileg mind-mind meggyalázták a nyelvet? És máig is gyalázzák, vagy csak addig, amíg nem felelnek meg a kiejtés szerinti írásmódnak? Vagy van valami különös oka, amiért 2017-ben abba kéne hagyni a jövevényszavak szerzését? Mert hát...)

Az „egymilliós” szókincsüknek nem sok köze van ahhoz, hogy mire hány szavunk van; egyrészt, ahogy kitértél rá, 40 ezer szó mindenre elég, egyébként bőven túl sok is. Amíg Arany János írásainak szókincse mindennel együtt is csak 25 ezer volt, addig fölösleges azzal jönni, hogy „több szavunk van a legtöbb dologra, mint az angoloknak”, mert egyrészt minden civilizált nyelvnek van olyan gazdag szókincse, amit a hétköznapi ember nem tud kimeríteni, másrészt pedig, ha a legnagyobb magyar szótárban 110 ezer szó van, a legnagyobb angolban meg 600 ezer, akkor az valószínűleg nemcsak azért van, mert több szakszót használnak. Olvastál klasszikus angol nyelvű irodalmat eredetiben? Mondjuk Poe-t vagy Howthorne-t? Úgy érezted, szegényes a szókincse? Milyen konkrét példák alapján szűrted le egyáltalán, hogy „több szavunk van a legtöbb dologra, mint az angoloknak”? Vagy az alapján, hogy ha minden, rég senki által nem ismert magyar lexémát összekukázunk a történelemből, akkor összejön az egymillió? Angolból is. Ha már ennyire érdekel a magyar nyelv „felsőbbrendűsége”, akkor legalább megtanulhatnád, hogy mi az, amiben tényleg erős.