Kedvenc sima és különleges sörök?

Rossz a kategorizálás, a PU meg a Hidegkomlós olcsó sör. A Guinness meg nem prémium attól, hogy drága... a Draught vizes, ízetlen fekete lötyi, gyakorlatilag a legrosszabb stout, amit valaha ittam, még a spar-os Eichbaum Extra Stout-ot is szívesebben fogyasztom.

Ezután az ellenszenves bevezető után írhatok akármit, biztosan számíthatok a piros kezekre, de mivel a %-ok nem érdekelnek, folytatom is saját fogyasztási szokásaimmal. :)

Ivósört, vagyis ahogy te nevezed, hétköznapit Szlovákiából hordok. Ez legfőképpen Bernard Cerny Lezakból, Bernard Svatecni Lezakból, Urpiner Tmavy-ból áll, de a Zlaty Bazantból meg a Topvarféle Kozelből is jó a 12-es, illetve a Krusovice-ből az Imperial meg a Liquid Gold forgalmazású(tehát nem a hazai Heineken-es) Cerny is jó. Újabban hozok Leffe Dark-ot meg Hoegaard-ent is, mert csak egy euro, a lagerekre meg - akármilyen jók is - ráun az ember egy idő után.

Hazai piacról az Eichbaum söreit preferálom, azok közül is leginkább a vienna-jukat meg a már emlegetett Extra Stout-ot. De az Argus Maestic, a Dreher Bak meg a Budweiser Dark is jöhet. (A PU idehaza diacetiles, kint meg drágább, mint a Bernard-ok szóval, azt már egy ideje nem iszom.)

Drágább/Prémium: Angol(főként Fullers és Wychwood) és belga(Chimay, Westmalle, Trappistes, Delirium) meg holland(La Trappe) ale-ket szoktam inni leggyakrabban. De Brewdog sörei is gyakran vannak terítéken. Magyar vonalról pedig a Legenda, a Rothbeer és a Fóti főzdék termékeit preferálom. Meg úgy egyébként kóstolgatom az újdonságokat(nemrég találtam rá a Maisel sörökre). :D

#1 Én is pont a Bernard Cerny Lezak-ot akartam volna megemlíteni, mint hétköznapi sört, vagy az EREDETI Kozelt, nem azt, amit itthon lehet kapni a szupermarketben.

Amúgy a kérdező szerint a Guiness a Prémium, akkor sajnálom, hogy még nem ivott igazi söröket...

De ebbe a kategóriába a Belga söröket tenném: Chimay, Rochefort, St. Bernardus, stb.

A Magyar sörök közül, a Békésszentandrási Black Rose, vagy néhány Monyo, esetleg Fóti sörök.

Kicsit el van csúszva a kategorizálásod.

Nálam a soproni és társai nem normál kategória, hanem a mosogatólé kategória.

Abszolút semmi élvezeti értékük nincs (max bekarmolni lehet tőlük), így ilyet nem is iszok soha.

Ha sörözöm, akkor a cseh és belga söröket szeretem, ezek nagyságrendekkel finomabbak.

Ezek közül is inkább a porter és stout jellegűek, de néha valami könnyedebb is lecsúszik, akár egy búza sör is. Az IPA-kat viszont nem szeretem.

3-as, átlagosan élek, akkor lennék kőgazdag, ha a mindennapi tettem volna a belga meg angol ale-eket. :D Oké, hogy itthon a Bernard 500 HUF + csatosüveg betétdíj, de odakint egy euro összesen, az Urpiner Tmavy meg 50 cent! A hétköznapi sörök közül egyik sincs egy euro feletti árban.

Persze lehet mondani, hogy nem mindenki tud kijárni Szlovákiába, de akkor nézzük az Eichbaumokat például. Nálunk a Sparban 200 az alap sörük, 250 a Red, asszem ugyanennyi a Schwarzbier is, az Extra Stout meg 300. A Dreher Bak is 250 szokott lenni, a Budweiser Dark meg 280.. egy euro fölé mentünk? Nem. Ha meg valaki ennyit nem képes kiadni tisztességes ivósörért, akkor meg is érdemli, hogy a kukoricás mosogatóleveket szopogassa.

#3 Szóval szerinted, aki nem dönti magába napi szám a híg fos nagyüzemi söröket, hanem alkalmanként megiszik egy-két üveg finom sört, az már burzsuj?

Különben irigy vagy, vagy mi a bajod? Nem értem...

Ha megkóstolnál egy rendes sört, akkor szerintem te sem kívánnád utána a kukoricagrízzel telenyomott vízízű ipari söröket.