![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
A két főzésnek külön szerepe van. Az elsőnél minden alkoholt kifőznek a cefréből, a másodiknál pedig az így kapott alszeszt finomítják, azaz elő- és utópárlatot választanak el. És hacsak nem tiszta saválló az egész felszerelés, akkor a rézkontaktot is növeli a kétszeri főzés, ami általánosságban javítja a minőséget.
Vannak persze olyan lepárlók, amik egy főzés alkalmával megcsinálják a pálinkát, de a lepárlás és a finomítás valójában ezekben és minden más lepárlórendszerben is mindig két jól elkülöníthető folyamat, pálinkánál és más szeszeknél egyaránt.
Persze kisüsti lepárlásnál fizikailag lehetséges volna már az első főzésnél elvenni a párlatrészeket, de az egyrészt nem volna ennyire szelektív, másrészt pedig a szeszfőzés hagyományosan alacsony alkoholtartalmú (5–10%) cefréből történik, ezért egy lefőzéssel gyakran túl gyenge volna az eredmény.
Nem az a finomítás célja, hogy mindent lepucoljunk az etanolról, mert akkor vodka volna a neve, sokkal inkább az a cél, hogy az etanol, az erjedési kongenerek és a gyümölcs aromái között minél szebb egyensúly alakuljon ki. A pálinkánál (és főleg kisüstinél) szinte azt lehet mondani, hogy a finomítás csak megváltoztatja a komponensek arányait.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!