Mi lesz, ha pálinkát felöntjük vízzel?

Ki kell kicsiben próbálni.

Rengeteg pálinka alapú koktél van, ami "higítja" a pálinkát. Az, hogy tudatlanok ezt lefikázzák, nem lep meg.

Franciák ebédnél szoktak ásványvízet önteni a páleszbe. De egy magyarnak 50fok alatt csak láza van, nem pálinkája.

"Ki kell kicsiben próbálni."

Minek? Kicsiben kevésbé lesz híg?

Az a kérdés, hogy a pálinka ugyanolyan marad, ha a felére hígítjuk vízzel.

A válasz nem, nem marad ugyanolyan, nincs rajta mit kísérletezni.

"Rengeteg pálinka alapú koktél van, ami "higítja" a pálinkát. Az, hogy tudatlanok ezt lefikázzák, nem lep meg."

Kicsit nehéz a felfogásod, de semmi baj, elmagyarázom, hogy te is megértsd.

Van némi különbség a különböző alkoholos italok, gyümölcslevek és üdítők készítésével készült koktélok, és a vízzel felére hígítás között.

Az egyetlen hasonló dolog a fröccs, de ott sem vízzel, hanem szódával kell keverni.

"Franciák ebédnél szoktak ásványvízet önteni a páleszbe."

És kit érdekel a franciák mit taknyolnak valamiről, amiről fingjuk nincs?

A kínaiak meg a pörkölthöz eszik a húslevest, akkor az most mesteri fogás lesz?

"De egy magyarnak 50fok alatt csak láza van, nem pálinkája."

A pálinka egy tömény ital, így van kitalálva az ízvilága.

Ahogy például a whisky is 40-45° között fogyasztva az optimális, vagy az abszint 10-20°-ra hígítva, a pálinka tisztán fogyasztva.

De úgy látszik a hozzád hasonló magas lovon ülő tudatlanok ezt nem tudják.

„Franciák ebédnél szoktak ásványvízet önteni a páleszbe.”

A franciák irgalmatlan jó gyümölcspárlatokat csinálnak, szó se róla (volna mit tanulni tőlük a neves magyar főzdéknek), de egész biztos vagyok benne, hogy nem vizezik a duplájára...

"Az egyetlen hasonló dolog a fröccs, de ott sem vízzel, hanem szódával kell keverni. "

A szóda is víz.

Na akkor kezdjük ott hogy van a cefre amely gyümölcsből van. Ebből hosszas forrás után az élesztősejtek a gyümölcsben lévő cukrot alkohollá alakítják át.

A forrás pezsgéssel kísérheted nyomon a cefrében, miután a pezsgés leállt a hordót lezárod és elviszed egy bérfőzdébe főzetni.

A pálinkafőzdékben egy illetve kétlépcsős rendszerek lehetnek. Kétlépcsős azt jelenti hogy két üst van, az egyik üst amelyben felöntöd a cefrét, alágyújtasz és kifőzöd, ebből a főzetből ún alszesz keletkezik amely az alszesztartályban gyűlik össze. Ezután az alszeszt a másik nagy üstbe kell átszivattyúzni, ennek az üstnek a neve finomító üst. Azért van erre szükség, mert az alszesz még egy igen kesernyés vizes és egyéb ásványi anyagos lötty ami emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ezért egy ismételt lepárlást kell végezni a finomító üst segítségével. Ami a finomítóból kijön szeszes párlat az kb 60-80szeszfokos pálinka. Attól függően milyen erős volt a cefréd és milyen menyiségű. Az a jó ha minél magasabb szeszfokon indul meg a párlat. Megkülönböztetünk rézelejét, elő – közép- és utópárlatot. rézelejét, és az előpárlatot el kell engedni, a középpárlatból van a minőségi pálinka, miután a középpárlat lejár, az utópárlatot is el kell engedni és ezzel lezárul a pálinkafőzés. Az erős pálinka amit a középpárlatból nyertünk egy nyitott gyűjtőtartályba kerül.

Ezután jön a fokolás, ami azt jelenti hogy a baromi erős tiszta pálinkát amit nem lehet meginni ilyen formában kicsit gyengítenek. Kell hozzá egy fokoló, szeszátszámítási táblázat és víz. Felhigitják vízzel, majd megnézik hogy mennyi a szeszfoka a hígitott pálinkának. Általában a főzető kérésére történik az erősség szabályozása. Pontosan nem emlékszem mi a legerősebb határa, a jogszabályban benne van. Ha a főzető 50 fokos pálinkát akar a 80 fokosból akkor olyat kap, de kérheti 45 fokosra is. Minél több víz kerül hozzá annál gyengébb lesz.

Egylépcsős rendszer: Egy üst, amelynek a tetején ún buboréksapkák vannak. Rövidebb főzési időt jelent, a lepárlás a buboréksapkákban zajlik le.

Röviden, konyhanyelven ennyi, nyugodtan bele lehet kötni, ismerem a pálinkafőzés menetét, tanultam. ÉS a szikvízgyártás menetét is tudom, mert azt is tanultam. A szikvíz szódát jelent. Vagy egyszerűsítve szódavizet, amit a borhoz engednek így bekeverve a fröccsöt. A szódavíz semmiben nem különbözik az ásványvíztől, maximum kicsivel több szén dioxid van benne.

tudom tudom, az ásványvíz baromi mélyről jövő ásványi anyagokban gazdag víz. blablabla, a szódavíz pedig klóros rossz ízű víz. Nem minden esetben. Lehet olyan vizet is szódavízként eladni ami saját fúrt kútról jön ami nem 20 méter, így már joggal nevezhetjük ásványvíznek. Csak azt a vizet nem egy eldobható petpalackból fogod meginni, hanem egy szódásüvegből amit nyomni kell. Mind a kettő szén dioxidal dúsított víz.

Készítheted a szódát házilag patronnal, vagy a szikvizes megölti géppel. Utóbbi a legjobb.