Melyik Dankó illetve melyik Lafiesta bor finomabb? :D

szaszaa11: ez egy korrekt válasz volt, köszönöm. Illetve valószínűleg inkább a válaszadó köszöni :)

Viszont ami érdekelne: mit gondolsz, hogyan készülhet jobb minőségű szőlőből pár száz forintos bor, mint - a 7-es hozzászólásod alapján - egy 1000-2000 forintos kategóriás? Mi alapján lesz jobb minőségű?

A te válaszod alapján is nagyüzemi termelésre vannak beállva. Ez tipikusan éretlenül szedett szőlőt jelent, rommáterhelt tőkékről, amin az ideális tőketerhelés tízszeresét, vagy még többet kell érteni. Általában rendkívül alacsony mustfokkal, bőven a fenolos érettség előtt szedik ezeket. Az alacsony mustfok miatt a mustsűrítményezés szinte alapkövetelmény. A fenolos érettség hiányát viszont nem tudja leplezni a mustsűrítményezés, főleg nem vörösnél, ezért húzós/karcos lesz a bor. A fehérszőlőnél meg az aromaérettség nem tud kialakulni, de ami van, az is tönkremegy a feldolgozáskor - a fehérszőlő sok aromaanyaga rendkívül sérülékeny, megfelelő szüreti időpont (hajnalban, hidegben) és megfelelő helyen azonnali feldolgozás szükséges a megóvásukhoz. Ez nyilván nem lesz meg, nyomokban sem. Ez a pár száz forintos kategória.

Pár ezres kategóriában már nem alapkövetelmény a mustsűrítményezés, mert akár normális alkoholfokkal is kierjedhet a szőlő, és egyes, korábban érő kékszőlőfajták akár már fenolosan érettek is lehetnek. Fehérnél már elő-előfordul az aromaérettség, szintén főleg tőketerhelésre kevésbé érzékeny és korábbi érésű fajtáknál.

Szóval milyen szempontból gondolod, hogy jobb minőségű a szőlő és főleg hogyan lennének képesek azt gazdaságosan megvalósítani? Bár az igaz, hogy vannak penetránsan rossz 1000-2000 közötti borok.

A reduktív feldolgozás érdekes egy történet, részemről hangulattól függ, hogy melyiket kívánom - még vörösnél is. De egyre gyakoribb a vegyes feldolgozás oxidatívan és reduktívan is. Sőt, pl vörösöknél elég gyakori, hogy acélban erjed és hordóban érik. És ahogy haladunk előre az időben, ezek az öszvérek, úgy veszem észre, egyre gyakoribbak. Régebben már illatról egy pillanat alatt meg lehetett mondani, hogy oxidatív, vagy reduktív. Most már azért zavarba lehet hozni ezzel a kérdéssel :) De nem baj, legalább változatosabb a piac :)

Mojjo - mivel brutális mennyiséget raknak le a polcokra minden évben ezekből a borokból, így kénytelenek innen onnan szőlőt vásárolni, melyet aztán feldolgoznak. Mivel nincs akkora területük és akkora mennyiségű szőlőjük, ami elég lenne, rendelnek. Konkrétan onnan, ahonnan gyorsan és olcsón szerzhetnek be alapanyagot - szőlőt -. Például egy kisebb Soproni pincétől is felvásároltak szőlőt 2013-ban a koccintós cégek. Abban az évben a pince nem tudta volna feldolgozni a szőlőt, lévén családi vállalkozás, a gyerekek elutaztak hosszabb időre, a tulaj pedig nem akart idegenekkel, vagy hozzá nem értő más családtagokkal szüretelni, termelni. Nagyon jó minőségű szőlőről beszélünk most.

Nyilván az eljárás amivel termelnek elég csúnyán sebzi a végeredményt, viszont még így is akadt olyan koccintós a kezembe, ami megütötte mondjuk a taschner irsai szintet. Nem nagy szó persze, de azért mégis... Ritka az ilyen, de előfordul. Nem szabad ezeket a borokat sem lenézni, akad Köztük olyan, amiről érdemes beszélni.

A borvásárlás sok szempontból zsákbamacska, persze, bár erősen eltérő mértékben. De eleve, itthon igen nehezen tudunk egyforma minőséget (nem egyforma borokat!) letenni évről évre, bárki is legyen a termelő. Talán egy Bott-Bodó házaspár, meg Karner Gábor, akiket tudnék említeni, és akiknek a borait évről évre vakon meg lehet venni.

Ezen írás "vékony jég" című bekezdése mutatja legjobban a gondolataimt:

[link]

De egyébként zsákbamacska alatt az azonos évjárat (már ahol egyáltalán fel van tüntetve) azonos borainak nagy variációját értem. Előfordul komolyabb boroknál is palackvariáció, tehát azonos évjárat azonos borainak eltérősége, de leginkább egyéb okokból (érzékszervileg felismerhető szint alatti TCA vagy TBA pl, vagy a palackérés más sebessége palackonként), nem pedig azért mert sokféle helyről sokféle minőségű szőlőből készül ugyanaz.

6 EUR-ért amúgy sokfelé lehet meglepően komoly borokat kapni - többnyire külföldön. A magyar bor ár/érték viszonyaival lehetne hozzászólások százait megtölteni... sajnos. Leginkább ezt az írás, és az alatta, a kommentekben kialakult beszélgetést ajánlom:

[link]

Mind a kettő okádék. Ha nagyon olcsó bort szeretnél, amit nem ajánlok, de ha mégis akkor Rúzsa Sándort vegyél. Annak kicsivel normálisabb az íze. De ha a pénz nem számít annyira akkor vegyél akármit 800-900 körül, mert azok már finomak. Drágább bor=jobb. (a legtöbb esetben)

Most látom hogy milyen régi a kérdés. Nem érdekel mostmár leírtam.