Pontosan milyen az a kézműves sör?

Nálunk is felbukkant egy bolton a felirat: kézműves fagylalt.

Mindenki röhög rajta. Meg is kérdezte egy vásárló, hogy ő nyalhatja e, mert ő irodista.

Az a kérdés, a kézműves sört például egy bőrdíszműves főzi, vagy issza?

Mert a sörfőző nem kézműves. Ahogy a borász sem, a vincellér sem, a pálikafőző üstmester sem. A szakácsot, cukrászt sem szokták kézművesnek titulálni akkor sem ha kisiparos.

A házi sör jó megnevezés, ha othoni körülmények között saját részre csinálják. Ha kisüzemi vagy kisiparos csinálja eladásra akkor inkább legyen kisüzemi vagy inkább "kisfőzdei". Ahogy valamikor a "kisüsti" elnevezés a pálinkánál.

Kézművesnek normális esetben az olyan ételt-italt nevezik, amit hagyományos házi módszerrel, manufakturális módon, az ipari módszerek mellőzésével készítettek. (Az ipari módszerek többségét az olcsóbb gyártás érdekében találták ki, és bár korántsem mindig, de gyakran lerontják az eredeti terméket, vagy megváltoztatják a jellegét. A 19. században gyakran még a nagy üzemek is kézűves módon készítették a legjobb italokat, de később ez visszaszorult, és a kereskedelmi csúcskategória sokmindenből egyszerűen megszűnt.)

Mustafa: Sem a kisfőzdei sör, sem a kisüsti pálinka nem feltétlenül kézműves termék, viszont attól, hogy nagyüzemben készül, még lehet kézműves (lásd 19. századi gyakorlat).

Nem tudom bevenni, hogy egy fagylatos,vagy egy malátamester kézműves. Ha pedig nem malátamester meg a többi sörfőző mester főzte, akkor nem kézműes hanem amatőr. Ha pedig nem kisüstben, de nagyban és nagyüzemben akkor lehet hagyományos, klasszikus de semmi esetre sem kézműves.

Ez egy nyelvészeti baki, akárki akármit mond, az ember érzésből berzenkedik ilyen kifejezéseket hallva.

A "hagyományos", és "klasszikus" szintén rossz kifejezések, mert a legtöbb ételnek-italnak már az ipari hagyománya is megvan 150 éves... próbáld azt mondani egy 150 éves módszerrel készült ipari termékre, hogy nem hagyományos:) (Másrészt meg a kézműves sörfőző gyakran újít, és a söre nem hagyományos jellegű.)

Lehetne "manufakturális", vagy "kézzel készített", de szerintem egyik sem hanzgik jobban. Nincsen más szavunk az egyszerű eszközökkel végzett termelésre. Ez a kézművesség definíciója.

Nem jó. Egy kapát készíthetsz nagyiparilag gyárban gépi tömeggyýrtásban, manufakturálisan vízi hámorban, vagy iparos kovács módszerrel kéziszerszámokkal - na ez a kézműves termék.

Egy (klaszikus, nem tablettás) sört főzhetsz nagy sörgyárban (én tudom a folyamatot, eléh hosszú lenne leírni) röviden malátagyárban + sörfőzdében, a lényeg hogy a malátát nagy sĐrfőző üstökben főzik, tartályokban erjesztik, derítik...

ezt lehet kis helyi főzdékben is elvégezni kisebb menyiségben, és lehet a konyhában is házi készüléken kotyvasztani. De a technológia ugyan az. Most ebből melyik a kézműves? Mert a kis sörfőzde és házi kotyvasztó sem saját maga érleli az árpát és csinálja a malátát. hanem azt malátagyárból veszi és már nem kézműves.

A fagylalt pedig ha azt nem nagy élelmiszeripari gyárban állítják elő (vegyiüzemben ☻) mint a multiknál árult műanyagfagyit, akkor azt mindenképen cukrászati módszerrel álítják elő és ez minden esetben kézművesnek mondható eljárás (beleértve a keverőhűtőt), minek azt külön jelezni?

A szakács is kézműves mert a kezében tartja a fakanalat?

Akkor a billentyűzet pötyögtetése is kézművesség?