Szerintetek az,hogy sosem vagyok másnapos,az egyfajta hozzászokás és alkoholizmus?

hű te aztán király vagy mostmár a gyakori népe is tudja

Kérdés is van, vagy csak ennyi?

akkor lapozzunk

Nem feltétlen az alkoholhoz való hozzászokás miatt. Nem írtad, hany éves vagy. Fiatalon sokat kibír a szervezet, főleg ha az alkohol mellé rendesen iszol vizet is.

Olyan 30 éves koromig nekem is így volt, bár én sokkal kevesebbszer ittam, de akkor sokat. Aztán most, közeledve a 40-hez azért érzem a másnapokat, akkor is, ha keveset iszom.

Igen, ilyen hatalmas mennyiség már alkoholizmus.

Egyébként ha még fiatal is vagy hozzá, akkor azért nem visel meg. Majd később meg fog.

32 vagyok, én még mindig így vagyok ezzel, így voltam fiatalon is, 1-2x fordult elő másnaposság, amikor összeittam mindent és én úgy gondolom, hogy a nehéz kaja és esetlegesen a silány minőségű alkoholos ital is közrejátszott ekkor. Ritkán iszom, 1-2 havonta egyszer ha van alkalom erre és az is jellemzően csak tavasszal-nyáron, mikor összeülünk haverokkal.

Ami változott az az, hogy kb. 22-23 éves koromig "másnap" a fél napot átaludtam, most hiába iszogatunk akár hajnali 2-ig, legkésőbb 8-kor felébredek. Úgy gondolom szimplán az van, hogy valaki így van ezzel... Amúgy meg a másnaposság (leszámítva a durva másnaposságot) többnyire semmi más és semmi több, mint az, hogy dédelgeted a rosszat!

Én ha reggel felkelek, ugyanúgy megiszom a kávémat, elszívok egy cigit (-->WC), és összetakarítok magunk után, mert ált. szeméthegyet hagyunk ott éjszaka, és elindult a nap, amit elterveztem azon a hétvégén, azt megcsinálom, mire felkelnek ezek a szerencsétlenek, addigra én már letoltam 1500m2 füvet (amit átaludtak!!!) stb. haverok egy része (akik másnaposak szoktak lenni) Ők meg erősen csak vegetálnak. Sokáig alszanak, felkelnek, ücsörögnek, 1-2 óra eltelik, mire elkortyolják a kávéjukat, az első cigarettától rettegnek, több órát ülnek a (már elnézést) de a reggeli sz-ron, mire ráveszik magukat, hogy ezt már érdemes lenne "kitenni", dél felé közelítünk mire megisznak legalább egy pohár vizet stb.

Ha piálsz is, a folyadékbevitel az fontos, és ezt meg is teszed, ez is közrejátszik, nem száradsz ki, ha éjjel is esetleg 1-2x felébredsz és iszol vizet, reggel is azzal indítod a napot, az baromira sokat enyhít ezen. Én eleve az a típus vagyok, aki sok folyadékot visz be, ha le is ülünk iszogatni, akkor is igénylem, sokan nincsenek így ezzel, én érzem, hogy le kell lökni egy pohár vizet/szódát (ilyenkor felzendül, a "mit csináááálsz?"), még akkor is, ha sört, bort vagy fröccsöt iszok. Eleve az átlagnál több folyadékot viszek be egy nap, nyáron akár 5 litert is naponta, télen 2-3 litert.

Az alkoholizmus egyik ismérve nem az, hogy nincs másnaposság, hanem az, hogy 1. egyre kevesebb alkoholtól is merevre tudod inni magad, a kordinációs problémák és a személyiség/viselkedés megváltozása (lazább, hangosabb, stb. ami jellemző rád) nagyon hamar, akár 1 feles, 1-2 sör után már jelentkeznek 2. a másnaposságot alkohol bevitellel kezeled, mindezt a lehető legtermészetesebb módon teszed, azaz nem tudatosan, hogy akkor iszom egy "gyógysört" és elmúlik ez a rosszullét, hanem mert igényled, érzed, remegsz, hiányzik. Nem mennyiségben mérendő az alkoholizmus! Alkoholista lehet az is, aki nem többet iszik meg, mint naponta 1-2 felest, 1-2 sört, de ha az kimarad vagy később történik, amikor általában szokott, akkor azt rosszullét, sóvárgás követi.

Nem tagadni akarom, valószínűleg van igazság abban, hogy a 30-at elhagyva egyre inkább másnaposság követi a piálást, mert szinte mindenki így van ezzel, így biztos így is van. Ugyanakkor a fogyasztási szokásom az lényegesen változott, s valószínűleg ezért sem vagyok másnapos. Nem iszok össze mindent, nem iszok igazából semmilyen boltban vásárolt alkoholt, se mástól vásárolt alkoholt. Pálinka a sajátom én cefrézem, én főzöm, bor a sajátom, én csinálom, sör a sajátom, én csinálom, mást meg nem fogyasztok! Haverok ha jönnek, izé-bigyók előkerülnek, hoznak jägert, hubit, unicumot, whisky-t meg mindenféle b.szt, egy fő-főhülyeség mindig van a porondon, amit azért hoznak, hogy hát "ezt nézzétek, mit találtam!" "úúúú gec... mi ez?", ilyen rózsapálinka Bulgáriából meg hasonló rettenetek. Én más pálinkáját sem vagyok hajlandó meginni, egyedül szomszédomét, mert Ő pont úgy cefréz és főz, ahogy én. Viszont tény, hogy beviteli mennyiségben már nem feltétlen vagyok ilyen óvatos.