A bolero italporok károsak vagy nem károsak? És hogy ha káros, akkor milyen károkat okoz a szervezetben.

Csak nézd meg, mit művel egy műanyag palackkal. Ha 2-3x használod ugyanazt a flakont az italporhoz, elkezdi szétmarni, elszínezni. Akkor el tudod képzelni, milyen jótékony hatásai lehetnek a gyomrodra/testedre nézve.

Tele van ízfokozóval, tartósítóval meg ki tudja mikkel.

Nagyon régen ittam ilyen italport, még a csóró iskolás éveim alatt, pár íz elég elviselhető volt, talán a jeges teás meg a citromos. De volt amelyik nagyon undorító műanyag ízű volt.

Ennél sokkal jobb ha teát csinálsz magadnak és lehűtöd, vagy limonádét citrom és narancs karikákkal (2-2 citrom és narancs felhasználásával kijön sok liter és még egészséges is). Ha nagyon nincs más, akkor egy kis házi lekvárt oldj fel vízben, mint a szörpöt.

Összetevők: citromsav, almasav, természetazonos aromák, maltodextrin, édesítőszer:

aszpartám, szacharin, aceszulfám K, ciklamát, trinátrium-citrát, trikalcium-foszfát, xantán-gumi, nátrium-karboxi-metil- cellulóz, gumiarábikum, antioxidáns, C-vitamin, színezék.

Maltodextrin: A maltodextrin egy közepesen édes poliszacharid, élelmiszerek adalékanyagaként használatos. Keményítőből vonják ki; megjelenési formája krémfehér, nedvszívó por. Könnyen emészthető, olyan gyorsan szívódik fel, mint a glükóz. (Ebben csak az a veszélyes, hogy általában cukorbetegeknek készült ételekbe rakják, de mivel gyors felszívódású, ezért nem jó nekik.)

Aszpartám: mesterséges édesítőszer. Kémiailag dipeptid, ami L-aszparaginsavból és L-fenil-alaninból áll. Érdemes tudni, hogy szerkezetéből következően az aszpartám egyik bomlásterméke a szervezetben a fenil-alanin, amely a fenilketonuria nevű anyagcsere-betegségben szenvedők számára súlyos mérgezést okozhat. Erre figyelmeztet a „fenil-alanin forrást tartalmaz” felirat az aszpartámmal édesített termékeken.

Szacharin: A szacharin a négy leggyakrabban használt energiamentes, szintetikusan előállított édesítőszer egyike. A szacharin nem ajánlott csecsemőknek és terhes anyáknak, mert a megfelelő vizsgálatokat nem végezték el. A szacharin nem DNS-toxikus, mint a rákkeltő anyagok általában. Nincs ismert sejtreceptora. Egyetlen ismert hatása, hogy patkányokban serkenti a hólyagfal sejtjeinek (urothelium) osztódását. Nagyon valószínűtlen azonban, hogy ez a hatás emberre is érvényes, mivel a hím patkányokban olyan fehérje következménye volt az okozott rák, amely emberben nem található meg.

Aceszulfám K: szénből, hidrogénből, oxigénből, nitrogénből, kénből és káliumból álló vegyület. Veszélytelen az egészségre.

Ciklamát: A ciklamát legnagyobb része felszívódik a bélből, és a vizeletben változatlan formában ürül. Az emberek 25%-ának bélflórájában olyan baktérium található, mely a ciklaminsav egy kis részét ciklohexil-aminná bontja le. Ez a vegyület kísérleti patkányoknak nagy mennyiségben adva here- és spermiumkárosodást okozott. Az átalakulás azonban csak a ciklamát rendszeres napi bevitele esetén valósul meg: már néhány nap kihagyás hatására is a minimumra csökken a mikroflóra aktivitása. A fogyasztók többségére jellemző, alkalomszerű ciklamátbevitel esetén a ciklohexilamin képződés igen korlátozott.

Trinátrium citrát: A nátrium-citrát a citromsav nátriummal alkotott sója, melynek képlete Na3C6H5O7. Kissé sós-savanyú íze van, csakúgy mint a citromsav néhány, más alkálifémmel, és alkáliföldfémmel alkotott sójának. Élelmiszerekben elsősorban tartósítószerként és ízanyagként alkalmazzák. Infúziós vérkészítményekben adagolva gátolja a véralvadást (anticoagulans), mivel a citromsavval együtt képes megkötni a kalciumot. Vérplazma készítményben hígítószerként alkalmazott.

Trinátrium foszfát: Ismert mellékhatása nincs, de a napi maximum beviteli mennyisége 70 mg/testsúlykgban van korlátozva, mert a trinátrium-foszfátot alkotó foszforsav erős kalcium-megkötő képessége miatt a szervezetből kalciumot von el.

Xantángumi: Élelmiszerek esetében xantángumi-allergia és kukoricaallergia (abban az esetben, ha kukoricakeményítőből állítják elő) esetén fogyasztása nem ajánlott. Porként belélegezve tüdőirritációt okozhat.

Nátrium-karboxi-metil- cellulóz: Veszélytelennek számít. Mint oldható ballasztanyagot az emberi szervezet nem tudja hasznosítani. Nagyobb mennyiségben enyhén hashajtó hatású.

Gumiarábikum: Egyes akáciafajok gumiszerű váladéka, mézgája, amelyből ipari módszerekkel ragasztószer, kötőanyag nyerhető.

5-ös, köszönöm a kimerítő magyarázatot, komolyan mondom, hasznos volt.

Attól még pocsék ízű a bolero, nekem nem tud jól esni ha iszom.

Inkább maradok a sima házi készítésű italoknál, amiben semmi más nincs, csak gyümölcs vagy zöldség. Általában ami rossz ízű és rosszul néz ki, az nem jó a testünknek.

Elég valószínű, hogy a kérdezőnek is kétségei támadtak, ha feltette ezt a kérdést...