Lányok, nők! Nektek imponál az, ha láttok egy veletek hasonló korú pasit könyvet olvasni, mondjuk a buszon, kávézóban, vagy akár egy parkban ülve?

Gondolom nőknél ez olyan mint nálunk férfiaknál.

Ha tetszik az illető, csinos, szimpatikus, vonzza a szemet, akkor jó pont lehet, hogy olvas is. Ha nem vonz, egyenesen taszít, nem jön be külsőre akkor azon a könyv sem fog segíteni.

Igen, szimpatikus a számomra. De nem csak férfinál. Múltkor láttam egy lányt, aki könyvet olvasott a metrón és csodálkoztam, mert külsőre nem gondoltam volna, hogy képes végigolvasni fél oldalnál hosszabb szöveget. Én szeretem az őskövületeket és szenvedélyesen szeretem a könyveket. 3-assal ellentétben nem gondolom, hogy maradi az, aki papír alapon olvas. Inkább azt gondolom, hogy nem birka, és ez már fél siker nálam. Nekem pl. még nincs okostelefonom, szánt szándékkal tartom magam távol tőle. Nem kívánom a zsebemben hordani az internetet és nem kívánok a telefonomba menekülni az élet elől. Ha más is így gondolkozik, máris közelebb áll hozzám, mint aki a neten él.

De nem igen szólítanék le egy olvasgató embert, meg úgy egyáltalán senkit.

“nem kívánok a telefonomba menekülni az élet elől.”

Mert kivágott fák halott maradványaiba temetkezni az élet elől mennyivel jobb? Ugyanazt a könyvet elolvasni tableten mennyivel rosszabb?

15-ös. Más, ha belelapozhatsz. Ezt csak az érti meg, aki tapasztalta. A fotóalbumot lapozgatni is egészen más, mint képeket nézegetni a gépen. Átláthatóbb, nagyobb kitartást igényel. A tableten mondjuk van rajta 100 könyv, beleolvasol, uncsi fél oldal után, jöhet a következő. De a könyv kicsit macerásabb, nem vettél ki 100-at a könyvtárból, csak 5-öt, meg épp csak az van nálad, és akkor tovább olvasol és kiderül, hogy életed legjobb olvasmánya mégis. A könyv illatáról, tapintásáról nem beszélek, ezek már annyira pluszok.

Vagy próbáld elolvasni a Végtelen történetet könyvben.

A kisfiú, aki a padláson olvas, egy olyan könyvet olvas, aminek az elején két kígyó egymás farkába harap. És közben a te kezedben is ott a könyv a két kígyóval. És amikor a kisfiúhoz kiszól a könyvből Atráskó, hogy menjen megmenteni Fantáziát, rémülten néz körül, mert hallja a hangot és közben azt érzed, hogy ez veled is megtörténhet, hiszen épp az a könyv van a kezedben.

De persze Végtelen történet csak egy van. De nem filmen szabad megnézni.

Kedves kerdezo!

Hidd el total magasrol lesz@rnam ki vagy es mit csinalsz! :)

Nem fog hozzad no odaulni amig TE Nem teszed meg az 1.lepest szivi.

23N

Egy ilyen dolog nem feltűnési zavaros dologra utal, kedves kommentelő.

Egyszerűen emberek közt élvezi az ember a hobbiját.

+ Lehetőséget keresi a kapcsolat teremtésben.

A magam fajta alkotóra is mondják az elvakultak, de nem érdekel.

Miért?

Kapcsolatok, ismeretség bővítése, vevők/megrendelők létszámának gyarapítása (üzleti oldala is van).

S maga az érzés, hogy kimozdul az ember a kis komfort zónájából, ami jót is tesz az embernek, engem inspirálni is szokott.

Akkor lenne feltűnési problémám, ha kiülnék a kész alkotásaimat mutogatva magam mellett emelt fővel, de még csak hozzá se érhetnek, meg se vehetik azokat miközbe nadzolva villognék....

Az nem én vagyok.

S nem is a kedves kérdező.

Kérdezőnek is ideje válaszolnom 🙃

Részemről több pont, mivel nem a vacak telefont nyomkodod, a könyv témája is, ha olyan amit szeretek.

Viszont azt se feledjük:

Ahány ember annyi izlés világ és kinézet.

Ha az olvasó személy számomra aranyos/helyes leszólítanám.

Introvertált vagyok, de vannak szituációk, amikor úgy érzem, oda megyek és megered a nyelvem.

Pl amikor termékemhez kerestem/keresek fotóhoz alanyt.... Hát "rámenős vagyok".

Bárki aki szimpatikus az adott témához leszólítom.

Volt olyan, hogy a biciklizés közepedte elhaladtam egy arc mellett és nyélből befékeztem és fordultam bicóval.

Nem bántam meg 🙃 többször is vállalta utána, majd megismerkedett egyik alkalmazottammal, azóta pedig együtt vannak.

Ha viszont srác vagy, remélem férfiként is mész majd az illető után, ha úgy alakul 😁

Az asztalos ismimnek pedig úgy adtam új rálátást a szakmájára, hogy kihasználtam helyzeteket s az emberi kíváncsiságot.

Meghívtam egy megszokott helyemre.

Elmesélte, hogy nem tud rendesen elhelyezkedni és unja is.

Beszélgettünk szakmájáról, bele mentünk az alkotásba, hogy részéről mi hogyan zajlik stb.

Elő vettem a mappám, lapot, tollat és tele vázlatoltam ötletekkel.

Az A3-as méret feltűnőbb rajzoláskor, a tekintetekből egyre több lett (zavarban szoktam lenni, nehezebben is koncentrálok, de megéri felmérés/üzleti téren).

Majd egyeztettünk melyiket hogyan tudná megoldani, melyek lennének egyszerübbek.

Bekarikáztam azokat, majd finoman az emberek véleményét kikértem, kezdtem azoknál, akik ismernek (személyzet, tulaj).

Amelyek a legtöbb szavazatot kapták, megkértem ismit csináljon meg azok közül minimum 3-at szabadidőben.

Rá pár héttel a kész cuccokat befotóztam, megszerkesztettem és kinyomtattam.

Megkértem tulajt kirakhatom-e, cserébe ingyen kap tőlem 10k értékig valamit (gyerekének egy mini műgyanta egyedi baba lett).

Asztalos ismimnek apránként egyre több megrendelője lett.

Azóta vállalkozásba kezdett, nem unja, hanem szereti is csinálni + nem alárendelt szerepet tölt be munkájában, ami nagyon fusztrálta.

Sok módon fel lehet használni az emberi kíváncsiságot.

Legyen az egy könyv, ismerkedés, alkotás, üzlet, társasághoz csapódás stb...