Ti mit tennétek hogyha az én helyemben lennétek?

Szóval az a helyzet hogy én most vagyok már két hete a kötelező 1 hónapos nyárigyakorlaton és énnekem 4 osztálytársammal kell együtt dolgoznom.

Ezalatt a két hét alatt minden rendben volt egészen a mai napig. Ugyanis a mai nap az egyik lány osztálytársam eléggé mély sebet elytett nekem lelkileg és az a legszomorúbb hogy ő ezt felse fogja és nem is érdekli őt hogy azokkal amiket mondott nekem azokkal mennyire a lelkembetiport és hogy amióta hazajöttem azóta szenvedek miatta.

A mai napon kétszer is nagyon megbántott engem lelkileg. Az első az sokkal de sokkal enyhébb ahoz képest amit akkor mondott amikor hoztak vissza bennünket. Az első szituáció az úgy volt hogy a gyakorlat elején amikor kivittek minket egy családi házhoz dolgozni ott amikor előszőr körbenéztünk akkor azt mondta nekem: Hogyha mégegyszer közel jössz hozzám akkor felpofozlak. Ez számomra azért volt érthetetlen és sértő is egyben mert a többi három osztálytársam közelebb álltak hozzá és énmeg nemértettem hogy mégis milyen jogon mond ilyet nekem amikor nem is álltam hozzá közel.

Ezen majdnem az egész napot végigagyaltam a fejemben hogy mégis mi oka lehetett arra hogy ezt mondja nekem vagy most ezt csak azért mondta hogy bántson engem vagy szimplán azért mert nemtetszik neki a képem és ő ezt így felyezi ki vagypedig azért mert egy bunkó alattomos mocskos utolsó gerinctelen gonosz féreg aki abban leli az örömét hogy másoknak fájdalmat okoz... és még oldalakon keresztül sorolhatnám hogy minken agyaltam de nemfogom mert amit a nap végén mondott az ennél sokkal brutálisabb.

A második szituáció az úgy volt hogy amikor hoztak haza minket akkor az az ember aki minket vitt haza az megkérdezte tőlünk hogy mi öten osztálytársak vagyunk-e és erre az a lány azt válaszolta hogy úgy ahogy viszont ha valakinek eltöröm a kezét akkor már nem. Na most ugye ebből még nemlehet tudni hogy rám gondolt-e de én rögtön teszteltem őt azzal hogy elmondtam hogy én már ovodás koromban eltörtem a kezemet amikor leestem a hintáról. Erre ő azt mondta hogy: Na hátakkor tudod hogy mi vár rád. Innentől már tudtam hogy rám gondolt és ez brutálisan nagyon megviselt engem és majdnem fiu létemre elsirtam magam. Még most is ahogyan írom ezt úgyérzem hogy a szivem a torkomban dobog és hogy alig bírom visszatartani a sírást és remeg mindkét kezem és már megint gondolatok ezrei kavarognak a fejemben hogymost miért mondta ezt hogy most megint azért mondta hogy bántson vele vagy azért mert nemtetszik neki a képem és ő ezt így mutatja ki vagy azért mert egy agresszív szihopata állat vagy azért mert egy utolsó aljas alatomos gerinctelen féreg....

Ezt szintén estig sorolhatnám hogy most milyen szenvedéseket élek át emiatt a lány miatt.

De most leállok az agyalásokkal és titeket kérdezlek hogy ti hogyha az én helyemben lennétek akkor mit csinálnátok ? Ti hogyan kezelnétek ezt a lányt és mit csinálnátok akkor hogyha nektek is ugyanezeket mondaná ?