Inkább tini korában “élje ki” magát valaki, vagy idősebb korában döbbenjen rá arra hogy ezt nem tette meg és később kezdje ezeket?

Buli, kapcsolat, kipróbálni/csinálni tinikre jellemző dolgokat. Gázabb ha ezeket egy például 25-30 éves kezdi el valaki, nem?

Csak mert én nem csinálok semmit, pedig 20 éves fiú vagyok, és most nem is akarom elkezdeni, de lehet később akarnék mondjuk bulizni. (Nem vagyok kocka, meg ilyenek, van rendes társasági életem, de nem éjszakába nyúló találkozások, bulizások, és nem is párkapcsolat)

Azt is tudom hogy nem éppen tini vagyok már, csak felfogásban, de attól még inkább most kezdjem el vagy már hagyjam az egészet, és soha?

Mit fogok mesélni a gyerekeimnek, mik lesznek “azok az izgalmas sztorik fiatal koromból”? Hívni hívnak de sose volt még kedvem menni.