Miért az a leggyakoribb válasza az embereknek arra, hogy ráérnek-e egy baráti összejövetelre, hogy "nem tudom" vagy "majd talán beugrom"?

Ha az ember be van zsongva valamitől, azt biztosan akarja.

Magyarul ebből arra következtetek, hogy különösebben nincsenek elájulva az ötlettől, vagy mert túl gyakori az ilyen, vagy mert amikor volt sem volt katartikus élmény számukra... bármi oka lehet... miért nem beszélgetsz velük erről? Jó téma, és ha már a barátaid az ilyen emberi kérdéseket kivel beszéled meg, ha nem a barátaiddal? ;)

Mindenkinek van magánélete, esetleg plusz melókat vállal,párkapcsolatban van stb.

Én pl hétfőtől péntekig dolgozok. Van,hogy szombatra itthon is vállalok maszekba melót. Emellett fixen a kutyámmal ki megyek szombat és vasárnap is a parkba 1,5 órára, mivel hétköznap nem tudom úgy lefárasztani,hogy jó legyen.

Fotózás a hobbim,de szoktam pénzért is vállalni,most speciel majdnem minden vasárnap mennem kell fotózni.

Fotózás után van utómunka és szeretem az nap legkésőbb megcsinálni a képeket, elküldeni.

Emellett szeretnék pihenni is.

Vezetést is elkezdtem az is vesz el időt.

Jelen pillanatban nekem nagyon előre le kell fixálni egy egy baráti össze jövetelt,hogy az itthoni munkát és a fotózásokat is más időpontra rakjam.

Azt akartam kihozni ebből,hogy mikor felnőtt az ember és dolgozik ahhoz kell igazodnia.

Nagyon nehéz még 5-7 embert is össze rántani egy időpontra..

Nálunk mindig a 8 főből változóan 3-4 ember volt jelen, mindenki másnak volt más dolga. Én sem tudok mindig menni,ha nem időben találják ki.

Ez a szépen becsomagolt "nincs kedvem hozzá(d)".

Azért, mert a társaságot nem szeretnék, vagy csak szimplán befásultak a hétköznapokba és már nem akarnak mást, csak otthon dögleni.

Manapság már könnyű a négy fal között is kapcsolatot tartani, nincs kedv kimozdulni.

De ez akkor is jó szöveg, ha amúgy a hátunk közepére sem kívánjuk az illetőt.