Szóval, hogyan kell barátkozni?
Mindig is magamnak való voltam már kiskoromtól kezdve, nincsenek csudaszép emlékeim a kis barátnőimmel oviból mert..nem voltak kisbarátnőim. Emlékszem, hogy ált. suliba is nagyon egyedül voltam eleinte nem zavart, szerettem a csendet nyugalmat, aztán 7.ik 8.ik körül már zavart de addigra már mindenki annyira elkönyvelt furának, hogy senki nem állt velem szóba, aztán középsuliba volt 4 elég jó barátom, de abból kettő ilyen piálós bulizós lett, úgyhogy velük teljesen megszakadt a kapcsolatom a másik kettő pedig fizikailag nagyon messze van tőlem, és most eléggé...elmagányosodtam, és tekintve a múltamat nem sok fogalmam van arról, hogy hogyan kell barátkozni. Tudom, egyszerű, sétálj oda egy emberhez és beszélj vele, de azért mégse ilyen egyszerű, szóval ha van valami tippetek azt szivesen meghallgatom (vagy ha mégis ilyen egyszerű akkor meg én vagyok a hülye)
Előre is köszönöm a segitséget!
21/l
Erre nincs külön, betanulható recept. És nem is egyik pillanatról a másikra történik meg a barátság. Ez egy hosszú folyamat, ami észrevétlenül alakul az emberek között. Ami nagyon fontos, hogy nyitottnak és érdeklődőnek kell lenni a másik iránt.
Mik azok a tulajdonságaid, amik miatt szerinted te furának számítasz??
Én sem voltam régen az a barátkozós fajta, úgyhogy átérzem a problémádat. Ha nincs benne gyakorlatod, akkor nehéz elkezdeni.
Olyanoknál érdemes próbálkozni, akikkel van közös érdeklődési köröd, mert akkor a téma már adott, és nem kell azon görcsölni, hogy miről is legyen szó. Kell hozzá nyitottság és bátorság, hogy merj személyes, számodra fontos dolgokról beszélni. És érdeklődés is, hogy a másik ember gondolatait befogadd és tudj reagálni rá.
Valahogy így...
Nem gondolom, hogy fura lennék, nem vagyok ez a tipikus gyk lányka aki azt hiszi, hogy ő a különleges hópehely akit mindenkinek tolerálnia kell mert ő "más".
A furát arra értettem, hogy mivel nagyon kevés interakcióm volt másokkal az általános iskola alatt, ők úgy gondolták, hogy fura vagyok. Na meg a kommunikációs képességeim is a béka s.gge alatt voltak. Mindig lámpalázas voltam, ha kettőnél több ember előtt kellet beszélnem (ami azért nem ritka egy 30+ fős osztályban) úgyhogy még ha el is terveztem a fejemben, hogy mit mondok még akkor is sikerült elcs.sznem és valami hülyeséget kihozni belőle, vagy egyszerűen csak el-elakadt a nyelvem, úgyhogy mindenki furának tartott és inkább elkerült abban az időben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!