Miért nézik le sokan a gamereket/azokat, akik játszanak hobbiból (észérveket kérek, nem gyűlölködést! )?

Nagyon sokan még a mai világban is úgy tekintenek azokra, akik játszanak a gépen, hogy nyomorék szerencsétlen, élettelen tökfejek, stb.

Igaz, hogy függőséget is okozhat, ha sokat játszanak, de ez majdnem mindenre igaz. Az is igaz, hogy mondjuk a sok ülés egészségtelen, de ugyanezt elmondhatom azokról is, akik pl hazamennek és TV-znek, őket pedig mégse szidjuk.

A közösségi élettől való "elvonás" is baromság; akik játszanak csapatban/haverokkal, azok is szocializálódnak, nem egy jó barátság köttetk jtékokon keresztül, ez pedig nem történik meg TV-nézéssel vagy újságolvasással. "Mítosz" az is, hogy barátjuk/barátnőjük sincs gamereknek, vagy hogy képtelenek szocializálódni. Ilyen 10-ből max 2 van.

Ugyanakkora hibáik vannak azoknak is, akik csak TV-znek otthon vagy az igazi "átlagember" életet élik, hogy csak szürke, semmitmondó dolgokat csinálnak. Plusz, ha már az ember játszik mondjuk otthon, az még mindig sokkal jobb, mintha minden este pl elmenne bulizni, vedelné az alkoholt berúgna, és másnap kezdené elölről. Semmivel nem rosszabb az, ha az ember játszik, mint bármi más hobbi; ha pedig a káros oldalait feszegetjük, a többi "normális" elfoglaltságnak is van ugyanennyire káros oldala.

Szerintem ideje lenne felnőnie sok embernek, és elgondolkoznia a mai világon, hogy igenis változnak az idők, és ami régen kapott egy X adott megítélést, az ma már nem feltétlen él, és sok minden ugyanolyan normális hobbi lett mára, mint bármi más. Az sem igaz, hogy a gamereknek nincs jó munkája, vagy hogy csak a gamerkedés nem hozhat megélhetést (lásd: százezer dollárokat nyerő világbajnok csapatok/játékosok). Elkeserít, hogy másokat ez alapján ítélünk meg, és ennyire ellenszenvesek vagyunk egy hobbi iránt, mikor nagyon sokszor mi magunk sem vagyunk jobbak vagy csinálunk jobb dolgokat. Sokan a fiatalabbak közül, akik szidják az "élettelen gamereket" csak az Instn és Facen élik az életüket, amikor épp nem részegek és hánynak, és itt ki is merült nálunk a "társasági élet"; az idősebb generáció közül sok pedig csak hazamegy, letesped a TV elé, olvassa az újságot, majd tunyul (tisztelet a kivételnek, ez nem általánosítás akar lenni, sok ettől eltérő ember is van!!!)