Miért nekem kell mindig kaparnom a másik figyelme után?

Többször beleestem már én is ebbe a hiába, hogy szó szerint harcoltam a figyelemért, de rájöttem, nem érdemes. Alapesetben az ellenkező oldalt képviselem, azaz nem én vagyok, aki irányítja, terelgeti a beszélgetést, ahhoz nagyon egy hullámhosszra kell kerülnöm valakivel, hogy ez történjen. Szóval én örülök, ha valaki kezdeményezőbb típus. Csak akkor meg ő azt hiheti, engem nem érdekel (persze erre is van példa), holott többségében nem erről van szó, csupán én ilyen vagyok.

Másrészt viszont az a baj, hogy az emberek megérzik, mik a cselekvéseid mozgatórugói és ezt ha nem is minden esetben tudatosan, de kihasználják, visszaélnek vele. Ha téged úgy ismertek meg, hogy "tepersz", szórakoztatod őket, akkor ezt szokják meg és nem fogják nagyon megerőltetni magukat, mert tudják, úgyis keresed majd őket. Vagy egyszerűen nem is igénylik annyira a társaságod, mint te az övékét.

Neked kell tudnod, melyik eset áll fenn, milyennek ismerted meg ezeket az embereket. Szerintem próbálj kicsit visszább venni és annyit adni, amennyit kapsz. Megemlíthetnéd, hogy téged zavar, hogy nem elég aktívak a beszélgetésben, úgy érzed, inkább te forszírozod a diskurzust, aztán meglátod, mennyire őszinte a reakció, mennyire keresnek és kiderül, kinek vagy fontos igazán.