Hogyan barátkozzak egyetemen? Mit csináljak ezzel a lánnyal?

A napokban szembesültem vele, hogy csomóan csapatokba verődtek a gólyatábor alatt és már ismerik egymást, kialakultak kis "klikkek". Én nem voltam és nem is ismerek senkit. Mindenkivel próbáltam kedves és barátságos lenni, mosolyogni stb., de nem mondanám, hogy túl nagy sikerrel jártam. Ők nem jöttek oda hozzám, mert már voltak ismerőseik, én pedig hiába próbálkoztam, de nem igazán tudtam bekapcsolódni a beszélgetésekbe, mert azok leginkább a gólyatáboros élményekről szóltak. Hogyan kellene próbálkoznom?

Egy lány odajött hozzám, aki szintén nem volt a gólyatáborban és először megörültem neki, hogy legalább nem vagyok egyedül, de nem egészen úgy sült el a dolog, ahogyan vártam. Elkezdte mesélni, hogy ő inkább visszafogottabb személyiség, csendesebb, introvertált, nem szeret bulizni, inni stb., ami először megint szimpatikus volt, mert én is inkább ilyen típus vagyok. Ugyanakkor a beszélgetés közben nekem inkább az jött le, hogy eléggé el van szállva magától, olyan "kultúrsznob" és nem túl nyitott, sőt inkább kirekesztő, előítéletes, lenéző. Hosszasan ecsetelte, hogy ő csak minőségi szórakozást tartja elfogadhatónak, művész filmeket néz, színházba jár stb., de a lényeg az volt, hogy aki nem így tesz és nem így gondolja, az kevesebb, rosszabb, hülye. Vannak a csapatban pörgősebb, bulizósabb, ivós lányok is és őket elmondta minden hülye libának, kvának stb., ami számomra egy nagyon ellenszenves és taszító dolog, főleg, hogy külön kifejtette, hogy őt mennyire zavarja, ha valaki megjegyzést tesz a személyiségére/viselkedésére/hobbijára stb., mert ő ilyen és kész. Totál igaza van, tényleg csúnya dolog szidni a másikat, főleg egy olyan dolog miatt, amiről nem tehet. Viszont szerintem elvárható lenne egy ilyen kijelentés után, hogy legalább ő maga ne így viselkedjen. Ott mindenki előtt nem álltam vele le vitatkozni erről, így is tök égő volt, mert szerintem mindenki hallotta... Mindenesetre ő most nagyon örül, mert találkoztunk és azt várja, hogy én majd partner leszek ebben a "mindenki hülye/lotyó/tömeg stb., csak mi nem" dologban, de én nagyon nem ilyen vagyok. Azóta állandóan írogat, keres, találkozni akar és úgy beszél, mintha barátok lennénk, pedig csak egyetlen egyszer találkoztunk. Nekem ez egyrészt sok, mert még nem is ismerem. Másrészt pedig épp sikerült annyit megismernem belőle, ami után inkább úgy döntök, hogy nem szeretnék többet. Viszont nem tudom, hogy ezt hogyan oldjam meg szépen, mert ő már elkönyvelte, hogy mi barátok vagyunk.