Miért gyűlölnek engem az emberek?

Általános és középiskolában is ki voltam közösítve.Soha nem voltak barátaim.Ha voltak barátaim,mind csak kihasználtak,csesztettek,az első adandó alkalommal hátbaszúrtak,de volt hogy más barátot találtak és velem nem törődtek többé.Tudnék írni egy hosszú történetet hogy miken mentem keresztül,de úgysem olvasná el senki.

Ha emberi lényhez próbáltam meg közeledni,annak mindig csalódás és fájdalom lett a vége.

Általános iskolás ballagáson senki nem volt hajlandó mellém állni.Volt,aki azt mondta,hogy inkább be sem jön a ballagásra,ha mellettem kell állnia.Még a legjobb barátom sem volt hajlandó mellettem állni.Ő is úgy érezte,hogy gáz velem barátkozni.Itt is hagyott a suli befejeztével.

A gimnáziumban egész végig csesztettek.Az elején ütöttek is.Sokan,főleg lányok éreztetté velem,hogy utálnak,folyton beszóltak,megaláztak.A szalagavató ugyan ez volt,ott sem volt hajlandó senki sem táncolni velem.A tanár összerakott valakivel,de az is közölte,hogy ő nem fog velem táncolni.A korábbi legjobb barátom túrt ki a saját szalagavatómról.

Próbáltam lányokkal ismerkedni Facebookon,de azok is letiltottak.

Soha nem ártottam senkinek,engem mégis mindenki csak bántott.Gyűlölöm az embereket.Már úgy vagyok vele,hogy nem is érdemes senkivel sem barátkozni,az embereket messziről kerülni kell,mert csak ártanak.Az ember alapvetően gonosz