Szerintetek kialakulhat ebből egy jó párkapcsolat?

A kémia a külsőből indul ki. Vonzó-e a hangja, az illata, a mozdulatai. Belsőleg lehet akármennyire tündérvirág meg jófej, ha külsőleg SEMMI nem mozgat meg benned valamit. Ezeket az embereket hívják amúgy barátoknak.

Fordítva is igaz, aki külsőleg bejön, de a személyisége, gondolatvilága ésatöbbije taszít, azzal szintén kár erőlködni. Egy randin szerintem abszolút leszűrhető, hogy felkelti-e bármivel az érdeklődésed vagy sem.

Hát azért ez nem egészen így van. Bőven lehet belső által is vonzalom. Aki csakis, vagy főleg a külső miatt vonzódik a másikhoz és nem a személye miatt, akkor az illető vagy felszínes és türelmetlen, vagy tudat alatt csak szexkapcsolatot akar. Én már szerettem bele olyanba és mások is, akinek a külsejében semmi nem fogott meg, nem volt az esetem, mégis beleszerettem a belsejébe, bíztam benne és már régóta barátok voltunk. Úgy volt, hogy évekig barátok voltunk, előtte soha nem éreztem iránta többet, majd több év után szerettem bele. Nem minden elsőre dől el, nem lehet egyből beleszeretni a másikba, kár ezt várni. Nem mindig jön a rajongás, meg a fellángolás. Alapból az ember belsejébe, jellemébe szeretünk bele.

Az pedig türelmetlenség, kényesség és enyhén bunkóság nem adni a másiknak több esélyt (nem 2-őt, nem 3-at, hanem még többet), csak mert elsőre nincs kémia. Ez nem azt jelenti, hogy akkor később, vagy soha nem lehet és hogy kizárt. Lehet akár hónapok, évek múlva is ismerősi, baráti viszonyból szerelem, abból pedig párkapcsolat. Ettől még kár feladni az ismerkedést, a barátkozást, mert úgy legalább megismernél egy új embert és nem kéne kizárni előre őt ezekből, ez eléggé rossz hozzáállás és felszínesség türelmetlenséggel, kényességgel együtt. Na meg idővel nem tudhatod kit veszítesz, csak mert nem azonnal, nem hamar jön a dolog, ez nem azt jelenti, hogy soha és akkor szegény nem kell, hanem szinte csak arra. Egy barátság pedig nem árt, még akár jól is jöhet, amit kár sajnálni. Ráadásul a barátságokból jobb, tartósabb kapcsolatok alakulnak ki általában.

Istenem, imádom amikor olyan oktat ki, a szövegértésből egy nagy nulla.

Lassan olvasd, így hátha megérted: ha SEMMI nem vonz a külsejében, nem szeretsz bele, nem lesz kémia. Tök elég, hogy megfog a mosolya, a szeme, a bármi. EMELLÉ kell, hogy olyan belsője legyen, ami hosszabb távon megtart.

Amikor meg randizol valakivel, de egyszerűen nem kelti fel SEMMIVEL az érdeklődésed, hogy azt érezd legalább, hű de jó fej, de jól éreztem magam, látnám újra szívesen, azzal minek húzd a dolgot? Ilyenkor nincs barátkozás, nem tartom meg a kutyám, csak mert megdöglött, hogy valamire jó lesz.

Te baromira más élethelyzetről írsz, mikor barátságból alakul ki több. Itt meg társkeresés célú randizásról van szó. Rohadtul más. Ha társat keresek, akkor az ember beszélget előtte, majd találkoznak személyesen és ha van egy alapvető kölcsönös szimpátia, akkor ismétlik a dolgot, ha nincs, akkor fölösleges erőltetni. Ilyenek után a barátkozás soha nem működik már. Full más az, ha meg valakivel egy társaságba kerültök és elkezdtek összejárni, csak barátilag ismerkedni, aztán egyszer csak valami lesz belőle.

szerintem első alkalommal nem lehet várni, hogy az ember totál odáig legyen a másikért. De kell valami, ami megfog benne, hogy úgy néz-e rád, mint egy férfi, vagy ártatlanul, mint egy barát.

én belementem egy ilyenbe, és nagyon jó a kapcsolat, de valami annyira de annyira hiányzik.

Ha fiatal vagy, és vannak más lehetőségek, akkor keress tovább.

"nagyon jó a kapcsolat, de valami annyira de annyira hiányzik"

Nem utolsó, az nem jó kapcsolat, csak egy biztonságos pont az életedben. Van kivel programokra menni, mutogatni rá, hogy a párom meg szexelni. Akárhogy szeretnéd cukormázba burkolni, az nem lesz egy nagyon jó kapcsolat. De ez nem jelenti azt, hogy te vagy a másik fél rossz ember, csak egyszerűen féltek a kellemes állóvízből a valódi életbe kilépni.