Mi az általános véleményed a magyar társadalomról?

Hát sajnos a magyarok már nem annyira összetartóak, mint régen voltak sőt mi több hatalmas a széthúzás.

Nem mintha a külföldieknél nem lenne ilyen.

Sok "magyar" szereti a saját hazáját megalázni és más honfitársait lefikázni azért, mert ők nem akarnak nyugatiasak lenni mások meg éppenséggel nem tűrik el, ha valaki inkább lelép nyugatra és liberálisabb lesz ott az ottani emberek hatására.

Hazánkban sok az alkoholista és az olyan ember aki céltalanul él és gyereket sem akar bevállalni vagy legfeljebb egyet és az is általában nem éppen a legjobbra sikeredik.

"Hogy idáig jutottunk, a rendszerváltás utáni értelmiség és politikai elit árulásának és lealjasulásának köszönhető részben."

Kisebb részben igen, de nagyobb részben az azt megelőző 40, tágabb perspektívában 100-150 évnek.

Nem szabad internet elé engedni, mert buta trollá változik... egyébként amit a életben tapasztal, az segítőkész, mindig mindenkinek van egy bíztató/vígasztaló szava másikhoz, kommunikációsak és társaságszeretőek, jó kajákat esznek jó italokat készítenek, kitartóak, és ha szeretik ami a munka, akkor 200%-ot, de néha meg emberfeletit is kepesek végrehajtani, volt már olyan beosztottam, aki elvállal tőlem munkát, amire azt mondta 2 het, de én mondtam 3 napja van rá, de tudok fizetni egy havi bér, az ember megcsinálta. Olasz leordította volna fejem és otthagy.

Olasz vagyok, 13 éve élek itt.

Rengeteg jelenséget szeretnék leírni, ezért bekezdésekbe foglalom a gondolataimat.

-A magyar társadalom kollektív pszichózis áldozata.

A szocializmus évei, az összes hatalmi rendszerből adódó elnyomás, feszültség, és nyomorúság traumatizálta a társadalmat. 40 évig folyamatosan megtiltották az embereknek, a társadalom minden szintjén az önálló gondolatformálást. A politikában az volt a szent amit a párt mondott, az iskolákban a párt jelszavai visszhangzottak, az emberek egymásban sem bízhattak, mert akár a nagymamád is besúgó lehetett.

Az eszményi kép, amit a párt az emberekbe akart sulykolni, a kádári kisember volt. Aki a panelban éldegél, a közönséges kis dolgaival foglalkozik mindig, pl hogy nyikorog az ajtó, vagy a Szomszédok legutóbbi részében mi történt a panelban. Közben szolidan éldegél, épp annyit fogyaszt amennyi elég a létfenntartáshoz, és boldog elégedettséggel szemléli a polcon a Lenin összest, mint lakberendezési tartozékot.

Aki a rendőrre még a szemét se meri vetni az utcán, aki ünnepekkor mást se csinál mint hurkakolbászt kiló szám zabál, majd olcsó sörrel leöblíti, és nyugodtan alszik. Ez a kádári kisember, a diktatúrák tökéletes alapanyaga, ami nem akad meg a rendszer fogaskerekei közt.

Akit nem foglalkoztatnak olyan dolgok mint, miért nincs a boltban már egy hete hús? Vagy miért győzne idővel a szocializmus? Vagy miért lenne jó egy országnak, ha olyan iparágakat fejleszt, amikhez nincsenek adottságai?

Ezeket a kérdéseket nem akarta a szocializmus az egyszerű munkásokra bízni, ezek a párt feladatai.

Szóval mindenkinek kuss volt, és mindenki foglalkozzon a maga pitiáner kis életével. Különben...

Különben legjobb esetben megfigyelt leszel, és a gyerekeid még egyetemre se mehetnek, te pedig a várost nem hagyhatod el nem hogy tengerpartra menj nyaralni...

Ha meg nagyon sok olyanba kotnyeleskedtél amibe nem kellett volna, akkor mindig volt egy fekete volga, ami csak neked volt fenntartva.

Ez a 40 évig tartó elnyomás termelte ki azt a fajta társadalmat amit ismerünk. A mostani 40-80 éves korosztály ebben a rendszerben szocializálódott.

Ebben a rendszerben alakult ki az "elnézést hogy élek" emberfajta. Aki totálisan megvezethető, kontrollálható, és pitiáner hülyeségekkel el lehet terelni a figyelmét.

Ennek a rendszernek a traumáit hordozza ma is 2-3 generáció, és ezeknek a gyerekei közvetett módon is érintettek.

Aztán jött a rendszerváltás. senki nem tudta mi van. Még a politikusok se. Mindenki úgy állt a rendszerváltáskor, hogy gőzünk nincs hogy is működik egy nem terroron alapuló rendszer.

Aztán ezt szépen ki is használták azok, akik most hatalmon vannak. A vezethető tömeget gyorsan a maguk demagógiáival kezdték hülyíteni, közben ők fektették le az új rendszer szabályait. Magyarországot pedig szépen átalakították egy zárt körű részvénytársasággá, ahol minden négyzetcentiméter valakinek a zsebében van, és ott úgy játszhatja a földesurat, ahogy akarja. Aki addig munkás volt, az polgár néven jobbágy lett.

Persze a nyugatias máz ide is átszivárgott. Jöttek a multik, akik kaptak az alkalmon hogy a magyar nép nem ismeri a fair pay fogalmát, és a munkaerejét szotyiért eladja. Így lettünk mi a Kelet-Európai Kína, ahol bármennyiért dolgoztathatsz bárkit, még meg is köszöni. A lényeg hogy hurkakolbász és sör legyen.

-A magyarság épp a fentiek miatt egész lelkében sérelmektől szenved.

Mindenkiben keserűség, és paranoid személyiségzavarhoz hasonló gyanakvás él.

A szocializmusban 40 évig hülyítettek mindenkit. A rendszerváltáskor is hülyítettek mindenkit.A elmúlt 27 évben az összes kormány hülyített mindenkit.

A nyugati jólét ábrándja megvalósulni látszott mikor bejöttek a külföldi cégek, a határok megnyíltak, és terjedt a külföldi média. De aztán ez is csak csalódás lett, hisz csak gyarmat lettünk.

Ezek a csalódások idővel átszivárogtak az emberek mindennapjaiba, és mindennapjaik hangulatába.

Egy folytonos keserűség van a társadalomban. a mondás is erről szól "Sírva vigad a magyar".

-Gyökértelenek lettünk. A szocializmusban az embereket kényszerrel költöztették ki, deportálták, vagy más módon kényszerítették városokba. Az addig több generáción át falusi életet élő tömegek a városban gyökértelenek lettek. Kultúrájukat nem vihették, az új élet lehetőségei, elvárásai, és korlátai pedig idegenek voltak.

Azon kívül rengeteg család szakadt szét, ami önmagában egy katasztrófa.

-A fentebb leírt sérelmek olyan feszültséget hagytak hátra, amik tökéletes táptalajt biztosítanak a társadalmi devianciáknak. Az alkoholizmus, a családon belüli erőszak, az iskolai bántalmazások mind ezekre vezethetőek vissza.

-A mai generációk ezen a katasztrófa súlytotta övezeten kénytelenek élni, és szocializálódni. Épp ezért él a társadalomban az a mentalitás, hogy "az erősebb kutya tosz". Mert a magyarság az utóbbi 67 évben folyamatosan belső vagy külső ellenségek által, de meg volt b###va. Így a kisemberek is ott szórnak ki egymással ahol tudnak. Ismét csak egy mondás, "Magyarnak magyar a legnagyobb ellensége".

-Egy ilyen gyökértelen, generációs problémákkal küzdő társadalomban a fiatalok közt borzalmasan magas a pszichés zavarok előfordulása. És ez a valóságban is így van. Rengeteg a pszichésen beteg gyerek, ez jól látszik azon hogy mennyi a fiatal kori öngyilkossági kísérlet, a depressziós fiatal, a szorongásos beteg. Egy ilyen folyamat végeredménye a mai társadalom tömeges gyermektelensége, a diszfunkcionális családok száma, a fiatalok zárkózottsága, és a társkeresési problémák.

Ilyen társadalomban senki nem tud egészséges életet élni.

Ahogy Arany írta: "Ne szülj rabot, te szűz! anya

Ne szoptass csecsemőt!...”

# 8:

Igazságod vagyon.