Veled előfordult már, hogy barátodra vártál egy helyen (kávézó/bár), s emiatt azt hitték magányos vagy?

Ha csak ülök egyhelyben és nézek ki a fejemből, az tényleg elég furcsán tudja kivenni magát, de én személy szerint pont az ilyen esetekre hordok magammal mindenhová könyvet.

Nemegyszer fordult már elő velem, hogy a városban járva adódott egy-két szabad órám, úgyhogy beültem egy kávézóba, kértem magamnak valamit, (amit lehetőleg hosszan el lehetett szürcsölni) és olvasással ütöttem el az időt. Nem mondom, hogy így nem frusztrált az egyedüllét, de máris nem tűntem olyan elesettnek.