Eléggé visszahúzódó vagyok. Nem tudok akárkivel olyan simán szóba állni. Valahogy ezen segíteni lehet?

Úgy vélem, - 49 éves fejjel, - hogy erre csak egy hatásos gyógyszer van: Emberek közé kell járnod.

Nyílván nem az a rendje ennek, hogy bemész az első késdobálóba és kérően, kihívóan nézel az első elvetemült strici szemébe. Először a szűk környezetből érdemes kiválasztani azt az egy-két embert, akiről úgy véled, hogy el lehet menni vele nagyobb társaságba is, - megbízhatóak, érveken alapulva vitáznak, ha támad is nézeteltérésük és nem borítják a bútorokat a vitapaetnerükre, van megjelenésük, nem keltitek azt a benyomást egy szórakozóhelyre belépve sem, hogy a helyi Mókus-örs jött a heti tejadagjáért. Aztán el tudtok menni moziba, diszkrétebb, visszafogottabb stílusú szórakozóhelyekre, ahol nem a ragyogásé a főszerep, hanem az emberi kapcsolatok ápolásáé, esetleg egy-egy koncertre. Ha ez stabil, akkor tudtok váltani a népesebb szórakozóhelyekre - és így tovább, az igényeitek szerint.

Egy dolog nagyon fontos: Bárhová is tévedtek, mindíg tartsd nyitva a szemed - és nem csak azért, hogy biztonságban vagytok-e, - hanem azért is, hogy megfigyelj!

Figyeld meg menet közben, hogy az emberek miként viselkednek társaságban, kommunikálnak, fizetnek ki egy számlát, használják a ruhatárat, hogyan élnek a nők a női szerepülleé, hogyan viselkedik egy gavallér és hogyan egy rongyot rázó férfi - és minden apró részletet!

Miért?

Azért, hogy tanulj tőlük!

Kiszűrod, amiről úgy véled, hogy nem illeszthető bele az egyéniségedbe és nemes egyszerűséggel eldobod azt, ami nem játszik.

Az előnyösnek vélt dolgokat viszont megtartod ÉS alkalmazod! Azt azért mindig is érdemes szem előtt tartanod, hogy a kommunikáció menetére kell a legjobban kihegyezned Magad, mert abban szeretnél fejlődni, - meg ne feledkezz róla!

Sok sikert!