Miért nem fogadnak el? (hosszú)

Sziasztok!

Úgy érzem sehogy se tudok érvényesülni abban, amiben jó vagyok. Nem tagadom, végső elkeseredésemben írom ki ezt a kérdést, hátha tudtok valami ötletet adni, hogy ezt a kialakult helyzetet megváltoztathassam.

Roma vagyok. Édesanyám roma származású, édesapám pedig magyar. Egy teljesen normális nagycsalád vagyunk, hétköznapi problémákkal. :) Anyukám is és apukám is szerető, rendes, dolgos ember, és 40-éve házasok.

Már kiskoromban elítéltek a származásom miatt (a kortásaim) mindig kinéztek, de mikor középiskolába kerültem, ott nem véltem felfedezni ezt a jellegű elítélést.

De sajnos mostanában igen.

Nekem több végzettségem is van ( Érettségi, Fodrász, Sminkes, Mestersminkes, Maszkmester és mindezek mellett, habár erről nincsen végzettségem, de rajzolok, és festek is.)

Már mást is megkértem rá, hogy mondja el őszintén, hol van a hiba bennem, hogy senki se akar szóba állni velem? Néha olyan, mintha fertőző lennék, holott én egy igazán igényes nő vagyok, mind a higiéniámra, öltözködésemre, megjelenésemre.

Mindent próbáltam minél jobban elkészíteni, ami a munkához

kell.

Tökéletes önéletrajz, motivációs levelek, a referencia albumom bővítem folyamatosan, hirdetem magam a közösségi portálokon, minőségi kellékeket vettem. Csinosan öltözködöm, elegánsan, alkalomhoz megfelelően. A visszajelzések alapján pedig elég szép, dekoratív lány vagyok.

Osztályelső voltam, nagyon jól sikerültek a vizsgáim, és a mestereimtől kapott ajánlóleveleket is mindig magammal viszem. Folyamatosan próbálkozok, emailben, illetve személyesen is szoktam jelentkezni szalonokhoz.

Mégcsak vissza sem jeleznek, nem hogy egy elutasító levelet küldjenek. Hallottam már azt is, hogy ehhez ismeretségi kör kell, pedig nekem az van, mivel a testvérem egy elég híres mesterfodrász, és a tanonc éveimben elég sokat segédkeztem neki a munkahelyén. Találkoztam, barátkoztam emberekkel, és nagyon sokszor találkoztam hírességekkel, akik baráti viszonyban vannak a bátyámmal. Persze tesóm megkérdezte őket is, hátha tudnak nekem segíteni, de nem, nem tudnak, és tesóm pedig fehérbőrű és kék szemű.

Azt veszem észre, néhány osztálytársam akik fele ennyit sem tesznek, sokkal sikeresebbek mint én.

Eszem ágában sincs senkit sem elítélni, de például egy nagyon híres szépségszalonhoz jelentkeztem én, és az osztálytársam aki a sminkes diplomaosztón koszos melegítőnadrágban jelent meg, és szinte átrugdosták a vizsgán, lusta és nem törődő, őt vették fel, pedig nekem még továbbképzéseim is vannak, neki meg csak pár referencia képe ( meg a sminkes bizonyítvány).

Rettentő nagy a különbség köztünk,

de nekem az a negatívumom, hogy roma vagyok.

Tényleg, higgyétek el, nem akarok felvágni, nincs okom rá,

csak próbálok megfelelni, hogy érvényesüljek, ehhez pedig néhány dolog ebben a szakmában szükséges.

Persze senki se mondja ki, hogy na téged azért nem veszlek fel mert barna vagy, de őt felveszem, aki szinte alkalmatlan rá.

Biztosan a munkáltató jobban megtudja ítélni mi kell a szalonnak, mint én, de azt hallottam vissza hogy ezért nem foglalkoztattak inkább engem.

Lehetséges hogy csak egy pletyka, de mivel szakmailag nem lehet belémkötni, ezért elhiszem.

Elég dühös vagyok már, évek óta próbálkozom.

A szüleim mindenben segítenek, de mivel nem szeretnék rajtuk élősködni, és a férjemen, ezért bármilyen munkát elvállalok. Takarítok, miközben próbálom fejleszteni a tudományaimat. Csak hogy most a párom szomorkodott, hogy elég durva ínhüvely gyulladásom lett a munkahelyem miatt, nagyon szépen megkért rá hogy ne folytassam, mert embertelen amit elvárnak ott az asszonyoktól, és ő nem szeretné ha tönkremennék ebben. Szóval próbáltam egy kicsivel jobb takarítói állásokat nézni, de hát itt is sokkal több elutasítást kapok mint lehetőséget.

Tényleg ennyire elítélendő lenne a származásom?

Nem hiszem azt, hogy valaki mindig csak ezért utasít el, volt olyan hogy pont azért utasítottak el, mert habár sok továbbképzésem van, de pont az nincs ami nekik fontos lenne. Ezt megértem, csalódott vagyok, de elfogadom természetesen. Nem csak kitalálom, mert volt olyan hogy a takarítói csoportvezetőm (Egyébként nagyon jóban voltunk) megmondta, hogy ő is emiatt nem tehet engem olyan területre, ahol sokan látnak. Emiatt volt is egy nagy veszekedés ( persze én veszekedtem...) de nem a csoportvezetőm tehet róla, hanem az Ő főnökei.

Nem tudom mit tehetnék.. Tudom hogy nem minden ember ítél el minden cigányt, pl a férjem is magyar, és a családja is szeret engem, beleértve a családtagjaimat is.

Ti mit gondoltok erről? Mit tehetnék, hogy jobban elfogadjanak? Min változtassak?

Elnézést kérek ha hosszú lett az írásom, de egy kicsit dühös vagyok, jól esett kiírnom magamból.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Szép estét mindenkinek! :)