Miért nem tudok végre barátokat szerezni? Miért megy ilyen nehezen az emberekkel való kapcsolatfelvétel? ( a többi lennt)

Én 3 éve költöztem ki Ausztriába.(15 évesen) Az elején nagyon rosszul beszéltem (majdnem semmit nem értettem) , de mégis végig csináltam másfél évet a Waldorf iskolába..nagyon kedvesek voltak de mégsem tudtam ugy beilleszkedni..sokszor utolért a honvágy..nagyon magányosnak éreztem magam..(amugy szülök nélkül vagyok csak a testvéremmel élünk kinnt)..borzalmasan éltem meg a mindennapokat...egyszerüen gyülöltem oda járni...egy pár fiú aztán elkezdett csesztetni is, hogy még "jobban" érezzem magam..tiszta pokollá változott..azután ott hagytam és elkezdtem dolgozni meg melette ugy iskolába járni, hogy le tudjak érettségizni..sokkal jobban éreztem magam a munkahelyen..de az iskolában viszont ugyan az a helyzet söt rosszabb..nagyon más leszek az iskolában..rendkivül visszahúzodó és hallgatag..szó szerint félek a velem egykoruaktól..nem tudok semmi féle barátságokat kialakítani..szó szerint állandóan gyomor idegem van..és félek, hogy a sok magánytól végül furcsa leszek és asszociális..nem tudom mi ez..jo magával azzal, hogy az emberekkel beszéljek vagy kapcsolatot fel vegyek nincs baj de mindig az az érzésem, hogy mindnekit untatok és mindenki furcsának tart és menekülni akar tölem...egyszerüen szörnyü érzés.. miért van ez? tudnátok segíteni? tippeket adni? elöre is köszönöm :)