Azért nem haladok előre az életemben, mert magára az életre haragszom és arra, hogy igazságtalan velem. Hogyan lépjek túl ezen? Hogyan büntessem meg a világot?
Utálom, hogy soha nem teljesül az, amit akarok. Mindig azt akartam, hogy felnézzenek rám, hogy vezessek embereket, mindig a legjobb akartam lenni mindenben. Nagyon erős nemi vágyam van már gyerekkoromtól kezdve, de ugyanakkor nagyon "gyerekes" alkatom van, egyszerűen nem néztek meg soha a lányok, soha nem kellettem azoknak, akiket kinéztem. Kicsit különc vagyok, mindig, minden érdekel, mindig a figyelem középpontjában akartam lenni, ezért néha hülyén viselkedtem a középiskolában. Sokszor kinéztek, lekezeltek és egy csomó mindent lenyeltem. Ez, plusz az, hogy soha nem voltam jó a lányoknál, teljesen megőrjít. Most 24 éves vagyok, nem tudok semerre lépni, mert semminek nem látom értelmét, és úgy érzem, minden barátom, aki már volt nővel, engem gúnyol és szégyenít meg. Valahol, mélyen egy versengő alkat vagyok, aki le akar pipálni mindenben másokat, de egyszerűen ez már egy ideje nem megy. Mondhatjátok, hogy nárcisztikus vagyok, de szerintem ez a fiúk nagy részére igaz. Emlékszem, egyszer egy barátom is mondta valakire, hogy "ha neki hamarabb lesz csaja, mint nekem, akkor meg is érdemlem", szóval valahol mindenki így gondolkodik. Titokban mindenki jobbnak tartja magát akár a barátainál is. Csak épp én ezt soha nem tudtam igazán megélni. Jó, vannak nagyon jó tanulmányi eredményeim, de egy ideje már nem nagyon tudok tanulni. Úgy érzem, hiába vagyok jó benne, ha egyszer nem tudok férfi lenni, nem vagyok vagány, nincsenek olyan élményeim, mint másoknak, akkor csak egy szánalmas stréber vagyok, semmi több. Nincs kedvem így élni. Valahogy úgy képzelem, hogy abban tudnám igazán kiélni magam, ha megbüntethetnék embereket. Felgyújthatnám a világot, ha úgy tetszik. Mert a világ, mióta élek, gúnyt
űz belőlem.
Utolsó:
"a leírásod alapján minden eddigi eredményed, a diplomád elcserélnéd egy 5. általánosba járó kigyúrt cigánygyerek testére."
Az élvezetért cserélném el, ami vele jár. Mi értelme élni, ha nem élvezzük az életet? A működő párkapcsolatnál és a jó szexnél nincs jobb az életben. Én a kettőt együtt akarom. Nem azt mondom, hogy bunkónak kell lenni hozzá. Van olyan barátom, akinek az élet mindent megad, amit el lehet képzelni, és teljesen normális. Fogalmam sincs, hogy csinálja, egyszerűen mindig a nyertes szelvényt húzza ki és olyan barátnője van, ami nekem kb. az abszolút álomnő. És mellé normális is a lány. Ilyet akarok szerezni. Mindenki ilyet akar szerezni.
"Meg kell tanulnod alázatosabbnak lenni,a versengő énedet kicsit elnyomni és higgadtabban gondolkodni."
De miért? Épp a kényszer az, ami a legnagyobb eredményeket kihozza az emberből. Aki mindent készen kap, az semmit nem ér el. Akinek küzdenie kell, az éri el a legnagyobb eredményeket.
"Nekem tönkretették a gyerekkorom az általános iskolában, de soha nem akartam felgyújtani a világot."
Miért nem? Hogyhogy nem akartad megbüntetni a felelősöket? Miért nincs benned bosszúvágy? Szerintem meg nem normális az, ha egy ilyen dolog büntetlenül marad.
válasza: válasza:20-as vagyok,
A három idézetre reagálva:
Megértelek, de el kell fogadni, hogy bizony valaki ezüstkanállal a szájában születik, 5-ös találata van a genetikai lottón és gyakorlatilag minden klappol az életében. Aki nem ilyen szerencsés annak a legjobbat kell kihoznia a saját életéből, mert azt kell élned, másét nem tudod. Magyarázat nincs arra, hogy érdem nélkül miért vannak ekkora különbségek ember és ember között, de ez van, az meg tiszteletreméltó, ha egy olyan ember, mint a barátod a fullos élete mellett is normális tud maradni, persze nincs ami frusztrálja, ilyen szempontból könnyű a dolga, de nem is él vissza a kiváltságos helyzetével a leírás alapján.
A másodikhoz:
Itt arra céloztam egész konkrétan, hogy úgy kell versenyeznünk, hogy a másikat ne taporjuk el, ne okozzunk neki kárt. A küzdés nekem is lételemem, nagyon fontos dolog, de mindig úgy kell küzdeni, hogy másnak ezzel ne tegyünk keresztbe.
A harmadikra:
Sok, sok órát sírtam miattuk, de rájöttem, hogy az agresszió nem mindig megoldás. Amikor megkérdeztem tőlük, hogy miért bántatok, amikor én soha egy rossz szót nem szóltam hozzátok, amikor mindig segítőkész voltam mindenkivel. Erre elhalgattak és nem tudtak mit mundani. Általános végén pedig megtörtént: akik a legnagyobb mocsadékok voltak, külön, külön megkerestek és őszintén bocsánatot kértek a tetteikért.
"Te mindent csak akarsz, de tettél már bármit is azért, hogy teljesüljenek a vágyaid?"
Tettem, bár valószínűleg nem eleget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!