Lehet még valakim?

Én 20 évesen kezdtem el ismerkedni. Nekem sincsenek menő ruháim, nem értek a sminkeléshez (mondjuk fiú létemre ciki is lenne, ha rúzsoznám magam). A szerelemhez pedig senki sem ért, az csak jön magától.

Most 22 évesen van egy több mint egy éves kapcsolatom.

Szóval te is meg fogod találni a párod, feltéve, hogy egy kicsit nyitsz a külvilág felé.

Most nem azért, de ez egy ilyen passzív-agresszív irányító kérdés, hogy megmondjuk neked, hogy igen, a mai fiatalok mind züllöttek, és jajdejó, hogy te nem olyan vagy, de

1. talán nem kellene lenézni a kortársaidat meg általánosítani mindenkivel kapcsolatban; rengeteg féle ember van, csak nagyon kis részük viselkedik úgy, ahogy leírtad, és általában ők se teljes magabiztosságból teszik

2. Júlia is csak tizennégy éves volt, amikor le akart lépni Rómeóval, ez nem a mai világ vívmánya, de pl ha Arany Jánostól a Tengeri-hántásra gondolsz, ami százötven évvel ezelőtt játszódik, a lánykának éppen csak megjött, amikor már a pajtában találkozgatott Tuba Ferkóval

3. Látszik, hogy téged is foglalkoztat a téma, szóval ez annyira amúgy se a mai világ elzüllése, hanem a te korodban ez már valamilyen szinten elő szokott jönni, és nem kell túlzásba vinni, de semmi bajt nem jelent.

4. Miért ne lehetne valakid? Már így a passzív-agresszív irányított kérdésen felül, ugyan miért lenne abból kiindulva, hogy tizennégy évesen még a frász jön rád attól, hogy rád ír egy srác (ahogy mindenkire - amikor először nyíltan nyomultak rám, nagyjából a te korodban történt, rettenetesen paráztam az egész helyzettől, és kényelmetlennek éreztem, igaz, a srác se tetszett)

5. Még nagyon fiatal vagy, szóval így nagyjából az életed hetedének leélése után, amelyből nagyjából egy, azaz egy évet töltöttél el abban az életszakaszban, amikor már a legtöbb embert foglalkoztatni kezdi a párkapcsolat kérdése, teljesen fölösleges emiatt kétségbe esned.

6.Nagyon sok fiú van, és a többség igenis olyan valakinek akarja minden nap a kezét fogdosni, akivel jól érzi magát. Ha mindketten felszínes "maifiatalok", akkor azért érzik jól magukat együtt, emiatt kár kívülállóként károgni.

7. A legtöbb embernek nagyon szerencsétlen ez a párkapcsolatosdi, főleg ilyen fiatalon, nem fognak lenézni amiatt, ha még nem volt pasid. Illetve ha igen, akkor az nem egy értelmes és támogató társaság, és érdemesebb kerülni őket.

8. Én se tudok egy emberről se, aki szerelmes belém, és hát, ez van. Meg ezeket különben se szokás strigulázni, a másik oldalról mennyire rosszul esik már, hogy szerelmes vagy valakibe, az meg, amikor megtudja, boldogan elkönyveli magában, hogy "ahá, most már három ember szerelmes belém, én vagyok a király".

9. A párkeresés nem zongorázás, nem kell hozzá eszköz és előképzettség, és nem is olyan, hogy kijelölöd, hogy ekkor és akkor fogod "elkezdeni". Majd lesz egy srác, akivel jól fogjátok érezni magatokat, szeretni fogod az illatát és röhögni fog a vicceiden, aztán vagy összejön vagy nem, de észre se fogod venni, és nem is "pasizás" lesz, hanem valami sokkal fontosabb. A szerelem különben sem hobbi vagy kötelező kör, hanem valami, ami totál zsigerből jön.

Kitartást ehhez! :)

(18/L)