Hogyan barátkozzak, avagy szerettessem meg magam az emberekkel?

Sziasztok:) A problemam az lenne, hogy vilag eletemben eleg zarkozott voltam, es nem nagyon szerettem volna ismerkedni, minden uj ember unszimpatikus volt szamomra. Volt/van egy szuk barati korom, de most kezdem ugy erezni hogy hiba volt a tulzott zarkozottsagom, hogy sose megyek sehova, mindig megbujok a hatterben mig a barati koromben levo emberek is hatalmas tarsasagi eletet elnek. Szeretnek baratkozni es igyekszem nyitottabba valni, ismerkedni. De valamiert ugyerzem alapjaraton nem vagyok szimpatikus az embereknek. Ha elmegyek mondjuk egy baratnommel valahova ahol ottvannak az o ismerosei, probalok beszelgetni veluk, mosolygok, de valamiert megis mindig en vagyok csondben, sok szituacioban nemtudok mit reagalni, vagy leegetem magam vagy nem szolok semmit. Tudom nagyon nevetsegesen hangzik, de ezek az emberek akikkel valtottam par szot vagy tobbet is azok nem jelolnek vissza facebookon..nem azt mondom hogy eletem tragediaja, csak ebbol azt szurom le hogy egyeltalan nem vagyok szimpi nekik, vagy a nevemre se emlekeznek annyira jelentektelen vagyok. Nagyon szeretnek ezen valtoztatni. A masik szitu amikor szinten a baratnommel elmegyunk mondjuk egy buliba ahol mindkettonk szamara idegenek vannak, na ott pedig o szinte az est fenypontja az onbizalmaval es a szemelyisegevel, es altalaban ennyit jegyeznek meg hogy van a baratnom meg az a masik lany. Tenyleg szeretnek ezen valtoztatni, mert mindezek ellenere nem tartom

magam egy totalis nyomoreknak, csak ismerkedes teren.:/ mit tanacsoltok, hogyan tudnek szocialisabb lenni es ismerkedni? 18/L