Minden közösségben van egy különc. Ti mit gondoltok róluk? Milyen típusúak voltak?

A különcség ott kezdődik, amikor valaki jobban érzi magát egyedül, nem illeszkedik be társaságokba, az hogy valakinek ez előnyt vagy hátrányt jelent, az hozzáállás kérdése.

Pl. aki úgy éli meg, mint valami kényszert, hogy azért különc, mert gyakran nem tudja elviselni a társaságot, és rosszul érzi magát a szorongásától, annak negatív.

Aki úgy van ezzel, hogy tudatosan azért szeret egyedül lenni, mert elítéli a környezetét egy kézzelfogható ok miatt, és jobbnak véli a kívülállást, annak teljesen pozitív.

Sokakban vegyes érzelmek vannak ezzel kapcsolatban, érzelmi hullámok, leginkább én is ilyeneket tapasztaltam. Olyanok akik teljesen bizonytalanok a saját kapcsolataikat illetően, amiközben próbálnak is a társaság részévé válni. Van aki elfogad olyannak, amilyen vagy, van aki nem túlságosan.

Sokan a különcség fogalmát a stílusra, kinézetre asszociálják, a személyes tapasztalatomból lehet különc valaki attól, hogy a környezetéhez eleve saját magát kizárja a környezetből, komfortosabban érzi magát egyedül, nem szívesen nyílik meg, nagyon érzékenykedő és mindent magára vesz. A magát különcnek érző ember gyakran 'kívételesdit' játszik. Mondok erre egy konkrét példát:D Ha másokon viccelődnek, azon nevet a kis-kivétel, de ha rajta, akkor borzasztóan besértődik.

Egy olyan közösségben, ahol alapjába véve mindenki valamilyen formában egyedi és megvan a saját világa, de másképp normálisan kezelik egymást az emberek, egymáshoz alkalmazkodva; a különc ember itt az, aki elviselhetetlen, mert pl. nem adja meg a módját annak, hogy eligazodjanak rajtuk, nem megbízható vagy nem őszinte, vagy nem nyitott másokra, zavaros lelkű.

Amikor én éreztem magam különcnek , akkor sokáig a környezetem okoltam azért, hogy nem tud befogadni.

Manapság viszont bármelyik környezetben megtalálom a közös hangot az emberekkel, mindig lesznek hasonlóságok valakivel és különbségek, nincs olyan, hogy valaki teljesen illeszkedik személyileg hozzám, vagy egyáltalán ne illeszkedne. Inkább olyan társaságot keresek, ahol jól tudom érezni magam, vannak olyan társaságok, ahol képtelen lennék erre, bár szívesen javítanék az empátiámon mindenkivel szemben.