Miért tartják szánalmasnak, ha valaki jobb életre vágyik?
Már nem élünk olyan rosszul, de még mindig nèzni kell az árakat a boltban, és a nagyobb dolgokra spórolnom kell. Annyi az elönye, hogy most külföldön élek, hogy tudok féretenni, ami odahaza minimálbérböl nem menne.
Viszont ha arról merek beszèlni bárkinek is, hogy szeretnèk színvonalasabb èletet, akkor mindig olyan válaszokat kapok itt az oldalon, hogy undorodnak a fajtámtól, mert a magamfajta elöbb utóbb úgyis össze sz#pja-b#ssza magának a rávalót ahelyett, hogy elmenne dolgozni.
Miért ilyen lenézöek az emberek?
Ahogy az első is írta, a többség begyöpösödött, beletörődött a helyzetébe, csak jó magyar ember módjára szereti mindenki úgy beállítani hogy ő mindent megtesz, csak a rendszer, a főnök, a politika, az északi szél miatt nem jut előre. Mert ugye egyszerűbb mindig panaszkodni, mint tenni a dolgokért, és ebből kifolyólag természetesnek veszik hogy "hát lehetetlen jobb életet élni, mert az enyém is szar".
Aztán ha valakinek mégis sikerül, akkor jön a szokásos önnyugtatás, hogy biztos össze lopta, szopta, b..szta, mert hát "becsületes munkával nem lehet megélni". Ez a másik kedvencem, mikor lusta, buta, céltalan emberek a világ legnagyobb erényeként állítják be, hogy 3 műszakban, 10 órában robotolnak a gyárban vagy túrják a földet, és csak az ő munkájuk az igazi, becsületes munka, csak a "kétkezi" munka a munka, és mindenki másnak a k..va anyját.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!