Aspergeres vagyok. Miért elutasítóak velem az emberek?

Szia!

Ne haragudj, hogy ezt írom, és nem is szeretném, hogy magadra vedd! DE! És sokáig eszemet vesztettem egy Aspergeres férfi iránt, és .. hm, igazából valahogy nem működött, kiverte a víz, ha ráírtam egy oldalon, ahol ismerősök voltunk.... már múlt idő, mert válasz max csak akkor jött, ha elkezdtem egy kicsit bunkó stílusban írni (ez is fura volt: a válaszkézség maximális hiánya..), de nekem nagyon zavaros volt ez az egész. Láttam rajta, hogy fogalma sincs, hogy mit akar. Nem szeretnék többet írni ezzel kapcsolatban, ha gondolod küldhetsz privát üzenetet és ott részletesebben kifejteném... sok a panasz az Aspergeresektől, amikor meg ott lenne a lehetőség: pl, én baromi türelmes vagyok, borzasztó nagy az empátiám, hát hogy is mondjam: le sem szarta a kedves illető....nem írnék többet ide nyilvánosan, csak kicsit elegem lett, hogy "jajj, szegény Aspergeres, van elég baja...stb", kérném szépen egy kapcsolat két emberről szól, NEM pedig arról, hogy az Aspergeresnek jó legyen.... ha gondolod írj, rávilágítanék egy kér ordító hibára, amin talán Neked még sikerül változtatnod, és lesznek barátaid, esetleg párkapcsolatod is!

(31 éves Nő)

" borzasztó nagy az empátiám, hát hogy is mondjam: le sem szarta a kedves illető"

Kedves utolsó: ne haragúdj, de te meg nem veszed tudomásul, hogy az autizmus miről szól! Ez egy olyan idegrendszeri fejlődési zavar, ahol pontosan a kölcsönösség terén (mind a kommunikáció, mind a szociális interakciók) terén vannak deficitek! Valószínűleg az a férfi nem is értette pontosan a szándékodat, vagy ha valemnnyire értette is, halvány lila gőze nem volt arról, miképpen kell erre reagálni. Az is lehet, hogy nem volt igénye ilyen jellegű kapcsolatra.

"sok a panasz az Aspergeresektől, amikor meg ott lenne a lehetőség: le sem szarta a kedves illető"

-- Én is aspergeres vagyok, és vagy 10 évig így működtem, szóval tudom miről beszélsz. Feltehetőleg a kérdezőn is múlik ez a dolog, illetve az, aki komolyan gondolná, Őt nem érdekli (ami tökre nem baj, csak akkor ne általánosítson: "emberek").

"halvány lila gőze nem volt arról, miképpen kell erre reagálni. Az is lehet, hogy nem volt igénye ilyen jellegű kapcsolatra."

-- Na ez jó. Vágyunk valamire, de ez nem valami belső késztetés, hanem külső nyomás hatására van, vagy valamilyen hiányt akar így pótolni.

Ajánlom az Aspergeresek figyelmébe akkor a facebook oldalon az "Asperger-szindróma pozitívumai" c. oldalt.... Lizankáék egy csomó jó videót csináltak.... egy nem Aspergeres egyébként hamarabb ráklikkel és utána olvas, mint egy Aspergeres....ez is vicc...

Párkapcsolat: nincs rá túl sok esély...., nő létemre igénylem a érintkezést, ami egy párkapcsolatban alapnak számít, a másik fél egyáltalán nem igényli...már az is zavarta, hogy az anyja megfogta a kezét kiskorában.. akkor én mit várjak???? Majd biztos engem fog simogatni, nem? ÉÉÉÉÉÉS most jön a kedvenc részem: NEM helyettesíthető mással a simogatás! Lehet, hogy Te egy tábla csokit hagysz ott a konyhapulton, mert így akarod kifejezni, hogy "hűűűűűűűű de fontos vagyok", de ez egy idő után baromi kevés lesz... nem vágynak társaságra, tök jól megvannak egyedül. Beszél hat nyelvet, baromi magas az IQ! Remek! Csak nincs EQ.... tetszik, vagy nem, aki nem Aspergeres az mindig is ezt fogja érzékelni. Sokat jártam utána a témának, orvosokkal is beszéltem, de most már tényleg nem megyek bele, mert egyes emberek személyes támadásnak veszik, amiket ideírok, pedig én csak a tapasztalatomat írtam le. (A másik kedvencem, a folyamatos megsértődés....ilyenkor már az én empátiám is cserben hagy, és átmegy dühbe).. viszont: egy Aspergeres férfi miért nem keres magának egy Aspergeres lányt? És fordítva? Erre még soha nem kaptam választ, bár amennyire szeretnek társaságban lenni, kb soha nem találkoznának...a gond az, hogy egy Aspergeres viszont nem tud soha kiigazodni egy nem Aspergeresen... azért írom le ilyen sokszor, mert már előre tudom, hogy ez is ki lesz majd "centizve", mert már ezt is "hűhavegyükmagunkramertsokataspergeresik"... én értem, ha megszólal a telefon, hogy összeomlik a "rendszer", vagy hogy a sónak kizárólag ott a helye ahol, vagy van egy napi rutin, tudni kell, ha elmegy otthonról nagyjából hányra ér haza, hogy éppen azt az ételt valamiért taszítónak találja, hogy nem tud szemkontaktusban lenni, hogy ha már ketten vannak a társaságában, akkor annyira már nem fog menni a kommunikáció..stb, DE!!!!! Azt azért ti (mármint Aspergeresek), egy icipicit beláthatnátok, hogy ezekhez a dolgokhoz alkalmazkodni, mármint Hozzátok, egy teljes életmódváltás egy nem Aspergeres számára!!! És bizony bőven van az az empátia ami el tud fogyni... (engem annyira megbántott az Aspergeres illető, hogy hónapokig nem tértem magamhoz).. (ő is tudta, csak nem érdekelte...igen, jeleztem neki, mennyire szarul esett...pont leszarta) Szóval nem akarok beskatulyázni senkit emiatt, de el lehet hinni, hogy egy nem Aspergeresnek is van bőven annyi problémája, mint Nektek! Csak amíg mi szarul érezzük magunkat, mert szeretünk Titeket, de rossz napotok volt (egy érző ember, aki párkapcsolatban van veletek, normális esetben így érzi magát, és ez a helyes), addig Titeket meg nem érdekel, hogy mi lelkileg éppen melyik skálán állunk, pedig nekünk is van szükségünk támogatásra! (Az említett illető kb annyit mondott erre nekem, hogy "hagyjam őt békén a lelki szarságaimmal, meg hülyeségeimmel...mert őt ezek a lelki szarságok nem érdeklik...)Egyébként ezt a szép beszédet, mármint a szarságos kifejezést elég sokszor hallottam már tőle...így át is vettem.. khm.... nekem semmi pozitívum nem jött át egy Asperger-szindrómás embertől.... sajnálom. További szép napot! (Na most van nullán az empátiám!) Békén lehet hagyni... ahogy Titeket is "muszáj", mert elvárjátok....

Ki kényszerített rá, hogy kapcsolatban legyél ezzel az emberrel? Mivel mi nem színészkedünk, így valószínű, hogy a randizási szakaszban kiderült minden (bizonyos mértékben), aminek ki kellett.

Ja, hogy mi nem hazudozunk, nem verünk át, nem bántunk, manipulálunk direkt... Így gondoltad teszel egy próbát, ha már az NT pasik szemetek.

Ezekből a szemszögekből nézve nem is ért csalódás... :)

Tudod az elvárások, Ő miben változzon, mindig csak az egyik fele a dolognak. Én azért el tudom képzelni, hogy VELED is van valami, amin dolgozni kellene. :)

Egyébként igen. Egy aspergereshez nagyon remekül passzolhat egy másik aspergeres, egy szocfób, egy borderline, stb.

Írtam én olyat, hogy tökéletes vagyok? :) Fura, hogy szétválasztottad az Aspergeres pasit, és az NT-t....mindig ezzel jöttök egyébként, ezt már észrevettem: mert az NT szemét, megcsal, átver....stb....írtam én ilyet? Nem! Igaz? A másik: felelősség.. bármi "probléma" merül fel, pl: nézeteltérés (ahogy most is), egyből kihátráltok azzal, hogy senki nem kényszerítette a másik felet erre a beszélgetésre! Vagy bármi másra... Maradjunk annyiban, hogy leírom még egyszer, lehet nem értetted: ÉN TAPASZTALATOT ÍRTAM LE, HOGY MILYEN HATÁSSAL VOLT RÁM EGY ASPERGER SZINDRÓMÁS FÉRFI! Akikhez sűrűn passzol még a szociopata viselkedés... bár valamiféle paranoiát is észrevettem. Ennyi. NEM vagyok tökéletes, SENKI sem az! Eddig engedtem belelátást a dolgokba, többet nem írok le, mert nem ide való! Nem szeretném az illetőt még jobban kitárgyalni, kibeszélni, nem akarok általánosítani, bár ahogy Veled beszélgetek, kb a hideg futkos a hátamon...

Leírtam, hogy nekem nem jelentett pozitív benyomást egy Aspergeres férfi... ha ezt magadra vetted, hát sajnálom.

"addig Titeket meg nem érdekel, hogy mi lelkileg éppen melyik skálán állunk, pedig nekünk is van szükségünk támogatásra!"

Nem voltam érthető azt hiszem... nagyon szépen dobálózol ezekkel a szakszavakkal, csak éppen még mindig fogalmad sincsen róla, hogy mi van mögötte.

Az autizmus pontosan erről szól, amit nehezményezel! Szociális, kommunikációs DEFICIT, csúnya szóval fogyatékosság. Ezt csak azért írom ilyen nyomatékkal, mert nem érted meg, hogy az a férfi miért viselkedett így.

Ez olyan kb, mintha egy vaktól elvárnád azt, hogy irodalmat olvasson a szemével. Nem megy neki. Így az aspinak sem megy a KÖLCSÖNÖSSÉG, mert fejlődési eltérése van, másképpen van behuzalozva az agya. Ezt nem érted és süt a leírásodból a düh és a szemrehányás.

Pontosan azt vártad el, amire a másik nem képes.

Nekem autista a kisfiam (aspergeres) és pontosan tudom milyen szintű napi küzdelem ez. DE, nem várhatok olyat tőle, amire nem képes! Ezen nem megsértődni kell, hanem beletörődni. Vagy nem elfogadni, de akkor a közelébe se menj ilyen férfinek. Csak csalódás fog érni.