Hol az egészséges határ az önzetlen segítség és a kihasználás között?

Ez az érem két különbözö oldala.

Valaki segíthet másnak önzetlenül, ez addig megy, amíg szerinte jogos.

A kihasználás az, ha valaki elvárja mástól a segítséget, pedig nem jogos a követelése.

Akkor amikor észreveszed hogy egyszer,tízszer kisegítettél valaki és ő már úgy kombinál hogy belevág mert te majd segítesz. Ez lehet pénz vagy bármilyen dolog. Nálam például

úgy mutatkozott hogy jött a jó barát mert dolgoznának de nincs szerszám,létra szóval semmi.Mikor eltervezte már úgy gondolkodott hogy nekem van. Na ilyesmi az amikor lehetsz pali ha tetszik neked ez a név.

2-es, szerintem azért ez nem teljesen így van. Ha otthon valamit teszek veszek és kell hozzá bizonyos szerszám, úgy kalkulálok, hogy az egyik barátomnak van! Nem azért, mert kihasználom, hanem azért mert villanyszerelőként dolgozik és sokkal jobb és nagyobb teljesítményű gépei vannak és hétvégén soha nem dolgozik, szóval oda is adja.

Az természetes, hogy ha neki van bármilyen olyan gondja, amiben kéri a segítségemet, akkor én is szó nélkül.

Konkrét eset alapján:

Volt egy kollégám, akit még nem ismertem rendesen, így amikor késett, segítettem neki (egy irodában dolgoztunk és a hozzá tartozó telefonra érkező hívásokat is felvettem, illetve post-it -re leírtam, amit kellett).

Eleinte önzetlenül segítettem, mondva, hogy bejáró, mindenkinek összejöhetnek dolgok reggelente...

De amikor 2. hónaptól egyre gyakrabban késett, már feltűnt, hogy nem véletlenszerű a késés.

Aztán egyszer helyettesítenie kellett engem is.

Majd egy ilyen helyettesítés után, beszélgettünk és akkor felhoztam a késés dolgot, de finoman. És ekkor nekem rontott, hogy bezzeg, amikor ő helyettesített engem, ő nem szólt semmit.

Tanulságom: ez a volt kollégám már számolt azzal, hogy én ott vagyok időben és kezelem az érkező hívásokat, így ő megteheti, hogy késik. Amikor pedig feljött ez a téma, alapból támadott, ami szerintem jogtalan volt.

Azután csak akkor voltam hajlandó kezelni a telefonját, ha a vezetőnk mondta, hogy segítsek be.

Lett is belőle veszekedés, hogy én miért nem vettem fel pár hívást, amikor úgyis ott voltam?!

Szóval ez a kihasználás. amikor nem valós segítségre van szüksége, hanem természetesnek veszi, hogy a másik majd úgyis dolgozik helyette és azt bizonyos szinten el is várja...