Más is érzett ilyet? Mi lett a vége?

Csajommal ki vagyunk bukva, mert bár jól érezzük magunkat együtt, unjuk a közösségi programokat.

Diszkó már uncsi, színházba nem mehet minden héten az ember, kocsmázni nem is igazán lehet a környéken, de az megint olyan, hogy uncsi.

Ráadásul kisváros, tehát nem a budapesti belváros kellős közepén élünk, ahol a Pestest telefonkönyv vastagságú.

Mostanában csak összeülünk haverokkal aztán iszogatunk.