Aki nem jár sokat, vagy egyáltalán nem járt szórakozni "fiatal, fiatalabb" korában, nem bántátok meg?

Engem nem szórakoztat az, amit annak neveznek, hogy beülnek valahova aztán néznek ki a fejükből, vagy egy zsúfolt tánctér, ahol kettőt se lehet lépni. Sokszor próbáltam, de mindig szenvedtem tőle.

Sokkal jobb egy táncóra, zenekari próba, színdarabpróba, filmforgatás vagy táncház nekem, ezeket nagyon élvezem.

Huszas éveimben eléggé kiéltem magam, de még egészséges keretek között. Sok buliban/táncos pub-okban voltam, de soha nem voltam részeg, ilyen barátaim is vannak amúgy.

Most is bármikor kiugranék egy-egy ismerősömmel, akár csak egy pohár borra is beszélgetni, az éjszakai életnek mindig is volt egy + varázsa :), viszont nem igényelnem ezt minden nap vagy héten. Mindenki megérdemel egy kis kiruccanást, egy-egy kávét, bort, vagy 1-2 sört helyes barátokkal :), legyen az nappal vagy éjjel :)

Ez relatív nálam. Az ismerőseim nagy részének a bulizás azt jelenti hogy segg részegre isszák magukat, ez sosem hiányzott.

Maga a hangulat, vagy a társaság viszont igen, hogy többen kiüljünk hülyülni, vagy elmenni ide-oda, tipikusan az az ember vagyok, akit sehova nem hívnak. Meg mindig zárkózott voltam, és ezt a mai napig nem tudtam teljesen levetni. De alapvetően se a külsőm, se a megjelenésem, se a természetem nem olyan, hogy megtaláljam a helyem ilyen dolgokban.

Sokkal jobban bánom azokat, amiket nem tettem meg mert "nincs kivel". Pl külföldi kirándulások, London, Bécs, nem mentem sehova mert ismerősök se akartak jönni. Manapság úgy vagyok, ha valamit a fejembe veszek, akkor megyek és csinálom, nem arra várok hogy jönnek e velem mások.