Ki mire emlékszik a 90-es és 2000-es évekből?

Akkoriban a szórakozást a nintendo és a bringázás jelentette gyerekként. Kamaszként pedig a bulik a város széli diszkókban voltak. Nyerőgépek voltak a kocsmákban, és gyerekként is elküldhettek anyámék egy doboz cigiért. Meg toltuk magunkba a chipset, ami elérhető árú volt. A plázák és a bevásárlóközpontok a város szélén voltak és nem a közepén.

Lassú volt az internet, már akinek volt. Szomszédokat és Dallast néztünk míg nem jött a Barátok közt.

A műsorok sokkal értelmesebbek voltak, aztán elindult a Mónika-Big Brother sztori, azóta csak süllyed a színvonal. Volt szerencsekerék, amin röhejes marhaságokat lehetett nyerni, és volt arrogáns Friderikusz, meg gyerekszáj.

Általános dolog volt piacra járni akár árulni, akár venni valamit. És akkoriban is voltak Bud Spencer filmek. Ja meg voltak király játszóterek, lebetonozva persze hogy hintázás közben ne taposd ki a földet :D

És mindig azt vártam hogy engem keresnek, ha megcsörrent a vezetékes telefon :D Jó világ volt az.

Ceruza+magnókazetta.

Rádióból vettük fel a zenéket, nem volt az, h torrent.

Nintendo kazetta, videokazetta csere alap volt.

Ha valami menő filmet nyomtak a TV-ben előtte egy nappal már meg volt veszve mindenki.

Hétfő este X-akták, majd másnapi kibeszélés, kedden Vészhelyzet, másnap kibeszélés.

Új volt a Z+, Balázzsal, Liluval, Philippel, Zsuval és Alexxel.

Bejöttek a 385-ös, 485-ös számítógépek Duke Nukemmal.

Nem voltak digitális közösségek, este mindenki otthon ült egyedül, kicsit magányosan:)

A '99-es napfogyatkozásra emlékszem, akkor voltam 5 éves. :)

Óvoda, gyermekkor, a soha véget nem érő játszások, mintha végtelen lett volna minden. Most egy hét tűnik olyan gyorsnak, mint akkor egy nap. :(

Én a Sláger rádión nőttem fel, mindig kazettás magnóval szórakoztam és vettem fel a számokat, meg barátommal, tesómmal szórakoztunk hangfelvevővel.

2003-ban akkora hó esett, hogy hóbunkert építettünk. :D

Volt a közelben egy srác, akivel esténként mindig bringáztam, és amikor 8-kor szólt a harang, haza kellett mennem.

Az árokban mászkáltunk mindig, hidak alatt, út alatt a barátommal.

Tv-s nintendom nekem is volt, de csak a hamisítvány kínai, mindig a tankos játékokkal játszottam, meg super marioval, és a lövöldözős kacsással.

Visszagondolva olyan idillinek tűnik minden, nem tudtam ennyit és gondtalanabb volt az élet. Az idő telését nagyon máshogy érzékelem, nemcsak gyorsabb, furcsább, másabb. 20/F

"Walkman és diktafon :DD"

Naja, meg mekkora ász volt a CD lejátszó mikor bejött :D Ja és videókazettán balu kapitány, tom és jerry, szépség és a szörnyeteg, meg folyamatosan egymásra vettük, és ha sokat nézted szétment a szalag is :D

Ja és ha itt tartunk, valaki nem emlékszik erre a mesére?

http://www.gyakorikerdesek.hu/szorakozas__tevek-tevemusorok_..

Nem én tettem ki a kérdést, de kedvencem volt, és vagy 10 éve gondolkozom mi lehet a címe.

"a soha véget nem érő játszások, mintha végtelen lett volna minden. Most egy hét tűnik olyan gyorsnak, mint akkor egy nap"

Na ezt érzem én is, itt 25 évesen meló és egyetem mellett, hogy csak úgy repülnek a hetek, mindjárt vége még 1 évnek, régen lassabban telt egy nap.