Hogyan kerüljek olyan közösségbe, ahol hozzám hasonló ízlésű személyek vannak? (A rockerekre utalok)

Elég sok olvasnivalót adtam, előre is elnézést kérek!

Nem gondolom azt, hogy szűklátókörű vagyok, és nem azt szeretném, hogy csak rocker barátaim legyenek. Azt is tudom, hogy nem jó bekategorizálni egy embert. A legjobb barátnőm is rapper.

Azonban be kell ismerni, mégis más, ha az ember olyanokkal van körülvéve, akik ugyanolyan (vagy hasonló) zenét hallgatnak, akik inkább megértik a világnézetét, akik együtt tombolnak, ha meghallanak egy rock számot a rádióban. Főleg, hogy nincs és nem is volt soha rocker barát(nő)m.

Ismerek olyan embereket, akik csak rockot hallgatnak, e személyek közül az egyik nevezetesen az osztálytársam. De hozzá nehéz közel kerülni, mivel ő inkább a "hangosabb" lányok társaságában van (igaz, hogy van egy barátnőjük, ami prostisan viselkedik, de amúgy tényleg jófejek). Én is szeretem a társaságot, sőt, elég zajos vagyok, de ezt év elején nem tudtam kimutatni, mert új vagyok az osztályban, mindenki idegen volt, és a csendesebbekkel barátkozom, ezért ők azt hiszik, én is olyan vagyok. Így már csinálhatok akármi rosszat, ha én költő vagyok, meg művész, csakis jókislány lehetek. Félreértés ne essék, nem akarok én rossz lenni, de a szent gyermekeket sem szeretem, az is bizonyos. A másik baj pedig az, hogy nem vagyok magyarországi, hanem Romániában lakom, így még koncertekre sem tudok járni.

Egyébként úgy is öltözködöm, mint egy rocker, szóval nagyon könnyen ki lehet szúrni. Nem divatból, hanem előtte is feketében jártam (még mielőtt jönnének a csatakiáltások, soha nem voltam emo, és most sem vagyok az), és egyszerűen nem tudok elképzelni más ruhákat magamon, mint ezeket. A családom keresztény, de én nem hiszek (mondjuk ezt ők nem tudják...), de ez nem a zenei ízlésemhez köthető, mivel nem ez befolyásolt, de azt gondoltam, ezt is megemlítem, mivel ez is befolyásolja a társasági életemet. Például vallásórán nagyon kényelmetlenül érzem magam, a tanárnő azt mondja, hogy sokkal érettebb vagyok, mint a kortársaim, de a szüleimhez hasonlóan ő sinncs tisztában a vallási nézeteimmel. A 10. osztályosok vallásóráján is bent voltam, az idézetet én is értelmezzem, mert talán még érettebb is vagyok, mint ők... A csapatomban egész végig csak én beszéltem, én értelmeztem. Viszont én magam nem gondoltam úgy, hogy igaz lenne az idézet, és kellemetlen volt. Óra elején pedig sosem imádkozok, és lehet, hogy kezd feltűnő lenni. Ez befolyásolhatja-e az ismerkedést? Tudom, mint már említettem is, hogy nem zenei ízléstől függ a vallás, de azért remélem, hogy toleránsabbak lesznek velem.

Egyébként 7. osztályos vagyok.

13/L