Az miért van, hogy lányokkal nem merek beszélni?

Hát fiúkkal megy simán. Sokat szoktam velük röhögni meg minden, de lányoknál valahogy, mintha hangtompítót raknák a humorérzékemre, szarkazmusomra (amiből pedig elég sok van)

Ismeretlenekhez, általában nem szoktam egyébként beszélni, ez is csak úgy idővel jön.

Hol? Mert gondolom azért nem járókelőkkel :). Interneten keresztül, mikor idegenekkel beszélek, nincs ilyen problémám, mert olyankor tul. képpen "védve" vagyok. Meg az a baj, h nem vagyok társasági lény, a bulikat, összejöveteleket, nem élvezem.

Ha lányokkal beszélni próbálok szorongásom van. Mintha leblokkolna az agyam és csak a legkonkrétabb, rövidebb, egyszerűbb választ adok ha kérdeznek például. Ha nekem kéne kezdeményezni, akkor jön a "kínos csend" szituáció. Vagy ilyen: Hogy vagy?, és ilyen alap dolgok jutnak eszembe.

Mondjuk van olyan, h facebookon ráírok 1 két lányra és próbálok beszélni. Na ez úgy néz ki, h közbe 2-3 haverommal megbeszélem, h mit mondjak, de ezek a beszélgetések inkább negatív értelembe mennek el. Tehát, közbe pl. hülyülünk haverjaimmal, h mit írjak, erre ők mondanak vmi faszágot, röhögünk rajta, ezt leírom "cenzúrázva" oly módon, h ne bántsam meg, de ezzel elveszti a vicces részét, és hülyének néznek...

Úgy érzem, h a fiúk "gyökerek (ezt jó értelembe kell venni :D )" és velük viccelődhetek, hülyülhetek, fantáziálhatok. A lányoknál, meg mintha teljesen mások lennének. Olyan elérhetetlenek, vagy nem tudom, hogy mondjam.