Neked megvolt már a tömegközlekedési 3-mas kombó?

Én vonatkozni szoktam sokat. Az IC-ket imádom a helyjegy miatt. Múltkor egy szemre homokos, erősen elhízott "férfi" mellett nyomorogtam Győrtől Pestig.

De volt olyan, hogy az előttem ülő néni minden felmenőjének az összes végébéltükrözésének az eredméynét tudtam már, mire a Keletibe értünk.

De volt, hogy épp ette, mire mellettem elkezdte a nő a gyerekét pelenkázni.

Soroljam még? :D

Én csak a 2.-at és 3.-at egyszerre...

Még belekéne venni azt, hogy egy gyerek azért hányt, mert az apja hülye volt, és nem cserélt vele helyet, hogy háttal utazzon.

Az számít, ha az elsőt, a sok-sok tolakodó nyuggert felcseréljük sok-sok tolakodó bármely korosztájú túristára? Mert akkor megvolt, még 1994-ben nyaraláskor. :D

Július volt, azt hiszem, igen Július. Lent voltunk Herceg Novin, Monte Negróban és gondoltuk elugrunk Tivatba busszal.

Utánunk még rengetegen száltak fel. Pokoli meleg volt, rettentő büdös volt a buszban és nem volt már ülőhely , így én két büdi közé kerültem, akik kapaszkodtak azokba a lógós micsodákba és a busz hirtelen befékezett. :D Arccal az egyik büdi hónaljába csapódtam. :S :D

Mindig akadtak.

Első remek élményem, mikor szakközépben nem volt első óra, és későbbi busszal mentem be, erre felszáll egy halom öreg néni, körbeálltak, be voltak mind fújva olcsó ruszki kölnivel, mindezt 35 fokban...azt hittem ott döglök meg.

Legtöbb élmény mondjuk sötétebb bőrű egyedekhez tartozik, de IC-n volt már minden más is, bömbölő gyerek, ordítozó cigány anyuka, segélyből dorbézoló cigány család, külföldiek, főleg arabok is ordítanak mindig egymással. Múltkor szintén valami külföldiek nekiálltak egymás kezét fogva kántálni, meg imákat mormolni, én meg lestem mi van itt.

De legrosszabb tényleg a tolakodás, míg nem vezették be az első ajtós felszállást, addig mindennapos eset volt hogy nem tudsz leszállni a tömegtől, vagy 3 öreg mamit kell arrébb rúgni, vagy épp a kisgyereket fordítja be eléd az anyuka, aztán anyázik rád, mert nekimész...

De végül is ezek megszokhatók, úgyis mindig akad egy debil, aki nem képes odafigyelni a másikra, főleg a jó magyar "csak én létezem" hozzáállással.

Borsod Volán járatain mindennaposak. De nem 3-as kombóval, hanem n+1 kombóval, mindig van valami új, ami eddig még nem volt.

Szemezgetés a számodra ismeretlen "kombó" alkotókból:

- családi pótlék osztás után perui indián törzsek elmennek az Auchan-ba. A babakocsi több min 30 kilóval van megpakolva (10 kiló cukor, 10 kiló liszt) 5 kilós mosópor és ha ügyesek, egy zsugorfóliányi kóla is van benne (6 flakon). A babakocsiba való gyerek az anyja ölében, a többi gyerek a babakocsiba vagy apába vagy idősebb testvéreibe kapaszkodik. A vásárlást igyekeznek csúcsidőre időzíteni, amikor a busz tömve van. Ja, meg hát szatyorba is vásárolnak még. A gyerekek falják a chipset már, vagy a csupasz zsemlét, meg vedelik a kólát. A babakocsi, a szatyrok meg a család jó pár tagja a középen lévő üres részt el is foglalja. Hátul még lenne hely, de gyakorlatilag tornamutatvány átlépni egy mozgó járművön (még állón is) ezt a bagázst. Síró gyerek náluk alapkellék.

- tolakodó nyuggerek banyatannkal (kerekes szatyor), amit a lábadon keresztül húznak. Beleakad a lábadba, látják is, te is látod, lesz@rják, az akár sáros kereket is keresztül vonszolják rajtad, és nem mondanak semmit.

- hasas középkorú büdös férfiak, akik a hasukkal tolakodnak, közben szuszognak a füledbe (ha szerencsétlen vagy, akkor lihegnek és érzed, hogy mit ettek: kolbászkát, hagymácskát, vagy egyszerűen olyan a szájszaguk, mintha egy egyhetes dög lenne a szájukban), a fizikai megerőltetés miatt, testük 180%-on dolgozik, mert protoplazmaként törnek előre a tömegben. Kellemetlen, de van előnye: első 10 ember között leszel aki feljut a buszra.

- tolakodó iskolások (ilyen is van, sőt egyre több), akik ülni akarnak, mert utazás közben facebookozni kell. Állva nem tudnak, mert akkora a telefonjuk, mint nekem a tv-m, vagy még nagyobb is, és nem tudják egy kézzel fogni a telefont, ergo kapaszkodni sem tudnak. Vagy röviden bunkók.

- Tolakodó iskolások, akik táskát nem veszik le, így amikor lépnek fel a busz lépcsőjére, adnak a táskával egy löfföst. Szemüvegre vigyázni. Leesik, nincs helyed, időd lehajolni érte.

- Analfabéta perui indián, aki felszáll a buszra, kéri a jegyet (becsülendő!), de sajnos nem oda megy a busz, ahová szeretne, így szállna le. Tolakodó nyugger, iskolás, hasas ember miatt nem tud, mindenki zurück-öl, cipő orrát letapossák.

- fesztiválok idején az utolsó (rendszerint 22.50-es) busz fesztiválozókkal van tele, különböző ittassági állapotban (színjózan-mattrészeg). Volt, hogy valaki olyan részeg volt, hogy egy ilyen buszon szó szerint bekakkantott. Hiába volt február, nyitott ablakkal ment a busz. Volt olyan is, hogy részeg perui indián előkapta a hancúrlecet és nemes egyszerűséggel a padlóra eresztette hólyagja nedvét.

- perui indián fiatalok, telefonon hangosan játsszák le a "mura jiró rosáré, tementdári putyerikó hopp-hopp" zenéket.

- turette szindrómás középkorú nő, aki már a buszmegállóban utalásokat tesz édesanyád foglalkozására a betegsége miatt. Buszon fütyörészik, meg random felröhög.

- gyerek, aki tengeribeteg lesz egy szárazföldi járművön és zacskóba okád. Anyuka a hibás, dédanolt nem vette meg és adta be neki. Volt, hogy a gyerek szó szerint telibehányta az anyja mellkasát, mert az ölében ült, anyuka zsebkendővel törölgeti csemetéje száját, de hát a tojásos reggeli meg a blézerén figyel.

- idős bácsika, aki a gazdaboltban vett kerti szerszámokat, buszmegállóban úgy néz ki, mint a kaszás, csak gereblyével.

- olyan emberek hápognak, hogy "menjenek már beljebb!", akiknek kb. 10 perc múlva jön egy másik busz, amivel hazamehetnének. Nekünk, akik a buszon vagyunk, nincs ilyen opció, nekünk óránként megy egy. De a mi buszunk átmegy az ő falujukon is...

sorolhatnám még, ma is fogok buszozni, lassan indulok, ha lesz valami új, este jövök és leírom!