Miért vam az, hogy a gazdag emberek még jobban sajnálják a pénzt a másik (akár idegen) emberre, mint a szegények?

Lehet, hogy a gazdag embernek kellemetlen adni a szegénynek! -hallgass végig -, mert megalázónak tartja a szituációt. Nem azért nem ad, mert irigy, hanem, mert úgy érzi, ezzel megalázza az illetőt, és alá-fölé rendeltségi viszonyt alakítana ki, és ezt ő nem akarja.

Több dologtól függ.

Aki megteheti, hogy adjon, megkérik, hogy adjon és nem ad, az már tényleg nem szép dolog.

Még az is lehet, valaki azt a nem túl szimpatikus elvet vallja, hogy miért jutott koldusbotra a másik ember, miért nem takarékoskodott, vagy miért nem vigyázott jobban az életére.

Én azért nem adok a hajléktalannak, mert tudom, hogy az esetek 90%-ában mire fogja költeni a pénzt, ahhoz pedig nem asszisztálok. Arról nem is beszélek, hogy az már a jobbik eset, ha ő költi el a pénzt, nem pedig nem végén behajtja rajta valaki a pénz nagyrészét. Adakozni csakis "tárgyilagosan", tehát ha ételre gyűjt, ételt adok.

És amúgy általánosítás az egész, mivel elég megnézni Bill Gateséket, J.K ROwlingot, vagy egy rakat milliomost, hogy éppenséggel milyen alapítványt vezetnek, milyen helyekre adakoznak.

Nem mindenki egyforma, attól mert gazdag lesz valaki, nem írtad le minden jellemvonását. De tény, hogy sokuk úgy lett gazdag, hogy a pénz az istenük! És kiadni belőle olyan érzés lehet nekik, mint egy kereszténynek összetörni egy feszületet.

Azt mondom, aki sajnálja másra a pénz, annak ellenére, hogy neki magának van, az önző elsősorban, és ezzel jobban körülírod, mint azzal, hogy gazdag, remélem érted, mire célzok.