A facebook-on miért gondolják az átlagjanik hogy a nulla semmi kis életük pitiáner banális részletei bárkit is érdekelnek?
Itt nem a hírességekről beszélek, mert az ő életük sokakat érdekel (engem mondjuk nem).
Én itt a mezei átlagjanikról, a Zokni Jakabokról beszélek. Akik úgy teszik fel a f**szbúkra a nyomorék sz*r kis életük szánalmas piti történéseit mintha bárkit is érdekelne.
Van egy ismerősöm, aki lefotózza azt is, hogy mit reggelizett hogy bement a teszkóba zsömlét venni.
De miből gondolja hogy bárkit is érdekel? Mert azt gondolja az biztos, hiszen megsértődött mikor mondtam neki: „Ha nincs mondanivalód inkább ne szólalj meg!”
És nem is értette hol itt a gond.
Tudom, le lehet tiltani, ki lehet kapcsolni. Ok.
De engem a dolog lelki háttere érdekel. Már ha az ilyen f**szbúk lovagoknak van egyáltalán lelki élete. (IQ és önkritika az nincs bennük, az egyszer fix)
hát bizonyos IQ alatt biztos izgis, a 3 éves Pistike is izgalmasnak találja a kifestőt. Csak amikor 3 helyett 13 évesen is izgisnek találja, na ott már gond van.
De hogy egy átlagjani életében mi "izgis" van, azt fel nem fogom. Meg még ha izgis is lenne (nem az): ugyan kit érdekel?
Én szeretem, amikor falaki kiposztolja az életét facera, izgis.
Aztán majd pár évvel később verheti a fejét a falba hogy "úristen de barom voltam amikor kitettem magam egy szál semmiben részegen egy buli után"
és esetleg emiatt ugrik egy állásinterjú.
de akkor már verheti a fejét...
Én szeretem, amikor falaki kiposztolja az életét facera, izgis.
miért hol várjam? a kocsmában? a piacon? vagy magán a f**bookon?
feltettem ott is a kérdést, és pár nap alatt vagy 40-el esett az ismerőseim száma...
erre mondják hogy "talált, süllyedt"
színvonalú portálon várod a választ...
Ugyanígy gondolom én is.
Ha holnapra megszűnne a facebook, elég sok emberkének üressé válna az élete. Főleg a tizenéveseknek, akiknek az számít, hogy hányan lájkolják a profilképeiket. Mert ettől lesznek valakik:D Élik a virtuális "menő" képzelt világukat, a valóságban meg jelentéktelen, szánalmas kis életük van:D
Én csak azt kérdezném vissza: Na és?
Nemtudom lehet még nem mondták, de a fészbukon be lehet állítani kire vagy kíváncsi kire nem, magadra szabhatod az egészet. Ennyi!
Én így állítgattam be az időfolyamán azokat akik érdekeltek és azt aki nem, hogy ne lássam.
De nem ezen puffogok és játszom a jampi gyereket hogy bezzeg én mekkora menő vagyok mert fikázom őket. :D
Néha elképedek embereken hogy ENNYIRE ráérnek. Mert az hagyján hogy valaki a kávézóban ülve becsekkol (én is tettem már ezt) és kiposztol valamit, de hogy valaki ezek után titokban (mert nyilván az illető nem tudja) ezen kattogjon sok sok időt, hogy mekkora gyökér vagyok netán, több mint megmosolyogni való, mert ugyan utál emiatt mégis velem foglalkozik, holott én le se szarom. :D
Mókás az élet gyerekek!
Engem is sokminden zavar, pél-duál ha ilyen "oktodni" ismerősöm van neadj isten azonnal tiltom minden posztját, mert egy másodpercet nem akarok vele foglalkozni. Egyesek meg összvissz az életükből éveket foglalkoznak mással, pontosabban más fikázásával. Biztos endorfint termel - nálam nem. És mivel imádom magamat, nem fogok senkire semennyi időt áldozni ha nem akarok.
GOndoltam segítek ezzel a vélemyénnel hogy ÍGY IS lehet, hátha több szabadidőd lesz XD
De végig olvasva a kérdésed, ennyi pszichológiai ismeretet megtaníthatnának már az embereknek hogy mit miért csinál valaki. NYÍLVÁN megakarja osztani másokkal hogy mi történt vele, a facebook valóban sok valós élményt felvált, de képzeljétek el, ha megszűnne egyszerűen az ember nem ott ülne az üres képernyő előtt hanem felállna és menne tenné a dolgát vagy amit szeret, és amit azelőtt is tettünk mielőtt volt facebook.
De segítek, a legjobban akkor fogsz megérteni másokat ha magadra vetíted a problémát. TE milyen okból posztolnád a reggelid? 1. like-okért? 2. mert szakács vagy és új dolgot alkottál? 3. szeretsz fotózni és erzt komolyan űzöd?
Ne felejtsük el hogy ez egyben trend is lett, aki azelőtt nem is posztolt ilyeneket viszi a "csorda" szellem. Lehet ezt utálni, szeretni, lehet vele nem foglalkozni.
Ugyanez van az elégedettlenkedőkkel. Akkor fikázódik leginkább a másik, ember és nem fogadja el a másikat, amikor... kiegyensúlyozattlan. Elégedettlen az életével. Egyszerű, hisz magamon is tapasztaltam. Ha épp minden klappolt mindenkit szerettem, ha nem, akkor utáltam (leegyszerűsítve), innen nézve pedig borzalmasan könnyű észre venni, hogy az, aki mások fikázásával tölti idejét, persze meg nem akarni érteni ugyanakkor hogy miért is olyan az akit épp fikáz, az pusztán lelki feszültség levezetés. Néha én is ideböfögök ha épp szar a kedvem, de tudom hogy ez átlátszó pszichológiai folyamat. Aki erre már felfigyelt az tudja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!