Az baj ha nagyon nyugodt, vitakerülő ember vagyok például osztályon belül is?

Milyen osztály? Iskolai? Munkahelyi?

Amúgy meg tedd fel magadnak a kérdést, hogy miért kerülöd a vitát!

Közelítsd meg a kérdést úgy, hogy "Ha egyébként nem vagy képes megvédeni magad, akkor nem békés vagy, hanem gyáva."

És mi az eredménye, hogy kerülöd a vitát? Lenyomnak, elnyomnak? Tied lesz minden xar feladat? Te viszed el mindig a balhét? Azt és úgy kell csinálni, ahogy neked nem jó?

Ez esetben megintcsak nem arról van szó, hogy nyugodt és vitakerülő vagy, hanem arról, hogy kihasználnak és egy lúzer vagy.

Ha a nyugodt erőd eredményeként vita nélkül minden úgy történik, ahogy te akarod, és kedvedre való, akkor nyilván nem lúzerség a vita nélküli lét.

Önmagában tehát a nyugodtság és vitakerülés nem jelent semmit. De ha már a kérdés felmerül benned, hogy ez baj-e, akkor ott nyilván baj van.

Hát ez is az a kérdés, amit át kell fogalmazni, mielőtt válaszolna rá az ember.

Egyrészt a nyugodt és a vitakerülő egyáltalán nem ugyanaz. Nagyon nem. A konfliktuskerülő emberek nagy része egyáltalán nem nyugodt, mivel a megoldatlan konfliktusok korlátai veszik körül őket. A vita pedig egy higgadt folyamat, nem összekeverendő a veszekedéssel.

Ha nyugodt vagy, az nemhogy nem baj, hanem nagyon jó. A konfliktuskerüléssel pedig első sorban magadnak ártasz, így te döntöd el, hogy baj-e.

Mit jelent, jelen esetben, az osztály? Iskolai vagy munkahelyi?

A nyugodtsággal nincsen gond, a vitakerüléssel lehet, bizonyos esetekben. Ha mindenáron azon vagy, hogy megússz egy nézeteltérést, közben új problémák és akár konfliktusok kerülhetnek elő. Meg ez könnyen át is csaphat megalkuvásba.