Azok a gyerekek, tinik akiket iskolában zaklatnak vagy bántalmaznak azok döntő többsége milyen családi környezetből származnak?

Én pl csóró családból származok. Elvált szülők. Apuka nem fizetett gyerektartást, anyuka 2 helyen dolgozott. A testvérem szerint én voltam mindennek az oka.

Anyám a seggét is kinyalta a testvéremnek, engem pedig leszart.

Cikiztek a ruháim miatt, amiért nem volt apám, amiért anyám öregebb volt mint máaok anyja..azért is, hogy csendes voltam stb stb

A táskámat nekem is tönkretették.

Leköptem az illetőt. Én igazgatói figyelmeztetést kaptam, a táska szétvagdosó semmit.

A szemüvegemet eltörték és sokáig nem volt pénzünk újra. Semmit se kaptak azért se.

Nem az a bunkó, akit bántanak (akármilyen családból származik is), hanem azok a retardált bugris tahók, akik bárkit is bántanak. A bántalmazóknak van súlyos lelki defektjük, intelligencia-hiányuk, sérült beteg személyiségük (akármilyen családból származnak is).

Általában a gyengébbet, a csendesebbet, a békésebbet pécézik ki, különösen, ha valamiben jobb náluk.

Nálunk azokat piszkálták, akiken látszott, hogy úgyis hagyják, úgysem lesz annak semmi következménye, nem pedig a családok körülményei alapján pécéztek ki diákokat. Én is többször voltam célpont, bár engem inkább azért találtak meg, mert szerettem tanulni, a legtöbb tantárgy szinte összes órájára készültem rendszeresen, és az osztályban ez igencsak cikinek számított. Szüleim kicsivel az átlag felett kerestek akkoriban.

Volt egy különc lány, akit a szokatlan viselkedése miatt beszéltek ki, piszkáltak, ő kifejezetten jómódú családból származott, a városban elég ismert és kedvelt boltjuk volt.

#10: A 8. válaszoló vagyok. Ez a 2000-es évek közepén (kb. 2004-2005 magassága) történt. Nem látta egy tanár sem, én meg nem mertem szólni, sem a tanároknak, sem otthon. Helyette anyának kitaláltam egy történetet arról, hogy néhány barátommal tanítás után kiültünk a város szélén lévő tó egyik stégjére és ott léptem rá véletlenül a táskámra (ez annyiban igaz, hogy voltak osztálytársaim akikkel jóban voltam és suli után időnként tényleg kiültünk a tópartra beszélgetni). Nem tudom, hogy a tanárok hatékonyan fel tudtak-e volna lépni ha tudnak róla. Már 20 éve sem az övék volt a legmegbecsültebb hivatás. Nem tudom, hogy te, Kedves Kérdező milyen korosztályba tartozol, de az, hogy a tanárnak egyes "jófej" gyerekek visszapofáznak és a bullying, már ekkor (az általam leírt sztori idején) is egy ismert, és sajnos elterjedt, jelenség volt, nem a mai kor szüleménye.

Szerencsére középiskolában és egyetemen már normális közegbe jártam, ott csak klikkesedtünk, de b@szogatás vagy fizikális erőszak fel sem merült