Nem is ismerem önt, en igy nem szeretnék beszélgetni. Ebben mi rosszat mondtam?

Nem tudom hany éves vagy, de ha (nagyon) fiatal, akkor végképp jól tettél mindent, és illedelmes volt a reakciód. Nekem az a sejtésem, hogy a nőnek volt valami hátsó szándéka, amiben te megakadályoztad, mert nem álltál le vele beszélgetni, ezért volt pukkancs. Normális ember ilyenkor zavarba jön, hogy akkor most átlépett egy határt akarata ellenére (hiszen nem tudhatjuk, ki hogyan reagál ilyen szituációra), nem az, hogy még neki áll feljebb. Azért mamának megkérdezném, hogy hogyan néz ki a fodrásza, és ha nem úgy, akit láttál, lehet nem arra mennék máskor... és figyelmes lennék. Na jó nem paráztatlak, a lényeg, hogy nem álltál vele szóba. Az megint más persze, mikor nem tűnik zaklatlatónak a másik, de ez nem az a sztori. Eleve, honnan ismer ő téged, mikor te nem ismered őt?! Lehet a mama volt a célpont, hogy róla adj ki infókat. Na azért esetleg, ha megírod, hogy mi lett a magával való beszélgetés eredménye, azt megköszönném. Most mát engem is érdekel.

18, 19 válasz a legkorrektebb.

Azért most én is beleképzelem magam a nő helyébe. Tegyük fel, én meglátok az utcán valakit, akit ismerek és szeretnék neki köszönni. Leszólítom és ő tovabb megy. Akkor azt mondom magamban, hogy oké, most nem alkalmas neki. Maximum később ráírok Facebookon, ha ez tényleg annyira fontos, hogy láttam őt, de láttam sietett és gondoltam csak megkérdezem, mi újság van vele vagy a közös isnerősünkkel.

Ha én elkezdek mögötte szaladni maximum akkor képzelném el, ha fontos lenne, de csak egy hogy vagy miatt nem fogok szaladgálni.

Amúgy voltam már a másik oldalon is.

Egy nő az utcán látszott, hogy nagyon szenved a sok cuccal, amit cipel, gondoltam segítek. Odaléptem, leszólítottam, hogy segíthetek-e, ő faképnél hagyott. Nekem ez akkor tök rosszulesett, ezért el is mondtam otthon. Annyi volt a reakciója a családomnak, hogy persze, hogy elhúzott a nő, többet le ne szólítsak mást, azt hiszik, hogy lopni alarok. Nekem rosszulesett, hogy én vagyok a rossz a sztoribam, hogy csak azért, mert segíteni szeretnék, tolvajnak néznek, de lényegében igazuk van, mert akármi lehet a másik szándéka, attól hogy én nem vagyok tolvaj, más lehet.

Kislány a Balatonnál eltanyált, aztán rámnézett és sirni kezdett, hogy nagyon megütötte magát. Nem volt szívem otthagyni meg gondoltam, bunkóság is, gondoltam visszakísérem az anyukájához, aki ezt nem látta, épp beszélgetett. Hozzá se értem a gyerekhez, csak jött mellettem és az anyuka iranyába mentünk. Pillanatok múlva az anyuka észrevett minket és rohant hozzánk, elkapta mellőlem a gyerekét, mintha el akartam volna rabolni. Azt kaptam később reakciónak más anyukáktól, hogy ilyet meg ne tegyek a jövőben, egyszerűen csak menjek tovább. Tök rossz érzés volt ez is, hogy segíteni akartam és így sült el, de közben meg ha leszarom a gyereket, akkor az lett volna a baj, de érthető is hogy jobb ignorálni a síró gyereket és ezért parasztnak lenni, mint hogy a gyerek azt tanulja meg, hogy idegenekkel szóbaállhat.

Volt egy nő, akitől csak meg akartam kérdezni, hogy egy utca merre van. Faképnél hagyott mielőtt megkérdezhettem volna, feltehetőleg azt hitte, hogy közvéleménykutató vagyok.

Néninek leesett a sapkája a metrón, ahogy szállt le. Amikor utánaszóltam, ignorált. Felkaptam a sapkát, rohantam utána, amikor már az aurájába értem, akkor figyelt rám és a kezébe nyomtam a sapkáját, aztán ugrottam vissza a metróra. Csomóan bolondnak néztek amennyire láttam az arcukon, hogy egy sapka miatt ezt tettem.

Pasi után rohantam, aki nem ignorált, csak bömbölt a zene a füleben. Szintén a metróaluljáróban kiesett a vaskos irattartója feltehetőleg az ÖSSZES iratával. Pont ahogy szállt fel a metróra csíptem el. Amig kiabáltam mögötte, képzelgetitek hányan néztek engen összeráncolt homlokkal.

Volt egy nő is, aki rámförmedt, hogy a babakocsival segítsek neki a lépcsőn, hát nem bírtam el, majdnem tönkrevágtam, egy pasi rohant oda és kapta ki a kezemből, utána a nő és a pasi egy csapat idegennel akik ezt látták röhögtek hangosan rajtam. Itt a sztori már úgy volt előadva, hogy szegény nő, ő nem is akarta a segítségemet, én erőszakoltam magam rá. Azóta inkább nem segítek senkinek.

Szóval tudom milyen amikor a másik oldalon vagy, mennyire kellemetlenül érzed magad.